1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

486

i

i

il- 3 - A középfokú oktatási intézményekben a hátrány kialakulásának primér tényezője nem a közvetlen környezet, hanem a képzés irányába eső szakma társadalmi presztízse, az iskola vonzását meghatározó "hire", publicitása.- A tapasztalatok azt mutatják, hogy szerencsés összetételű nevelőtestületek koncepciózus, nagy erejű iskolavezetés a kemény környezeti és kedvezőtlen helyi tényezők el Lenére meg tudnak állitani romló folyamatokat, meq tudják akadályozni, hogy a hátrányos objektiv tényezők az iskolai teljesítményekben is kifejezésre jussanak. A szubjektív tényezők ilyen szerencsés koncentrációjára azonban egyre rosszabbak az objektiv

^ feltételek. A nagyerejü szubjektív tényező egyben a legtörékenyebb .

A fővárosi és a kerületi tanácsi irányítás erőfeszítései arra

I

irányultak, hogy az egyre nehezedő anyagi feltételek keretei között gátolják az iskolai teljesítményekben is megjelenő hátrányok kialakulását, növekedését és visszaszorításában segitsék az iskolákat.

Az általános iskolák színvonalkülönbsége

A családi környezetnek nagy szerepe van abban, hogy milyen a gyermekek kötelességteljesitéssel kapcsolatos magatartása.

A szociális biztonságért, az eqzisztenciáórt többletmunkát teljesítőképességükön felüli anyagi terheket vállaló családok gyermekei gyakran nélkülözik a kellő gondoskodást, ösztönzést, irányítást. Ilyen avermekek élnek nagy számban lakótelepeinken.

Maguk rendelkeznek szabadidejükkel, a szülők az iskolára hárítják a nevelés teljes gondját, ők azonban csak potenciálisan veszélyeztetettek, akiket a pedagógusoknak be kell vonni az egésznapos nevelésbe /napközi, klubnapközi, tanulószoba, szakkörök, diáksportköri foalalkozások/. Ez a munka általában eredményesnek tekinthető annak ellenére, hogy a napközis és tanulószobás tanulók aránya újabban csökken. /I. sz. táblázat/

■ /'£

to

*

fc

0 V . » *•> ■ fis®