1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
139
I i- 13 A Fővárosi Tűzoltóság 1988. évben 480 millió Ft-tal gazdálkodhat. A BM-TOP által elrendelt sisakcserére, sugárcsövek és egyéb tűzoltó eszközök, anyagok beszerzésére, valamint a XVIII-XIX. kerületben belépő új laktanya többletköltségeire 16 millió Ft szerepel előirányzataikban. Az 1987-ben végzett vizsgálatok alapján a Végrehajtó Bizottság elfogadta, hogy a Fővárosi Tanács apparátusának létszáma 1988. január 1-től 74 fővel (8%) csökkenjen, míg a háttérszervezetek közül kerüljenek összevonásra az Autóközlekedési Tanintézet és a Közlekedési Felügyelet; a Munkavállalási Tanácsadó és a Pályaválasztási Intézet; továbbá a FŐINFORM és a FÖSZI. Létszám- és bérgazdálkodás A működési kiadásokból 11 488 millió Ft a bérelőirányzat, a kiadások 34,5%-a. Az előirányzat 4%-os bérfejlesztést, valamint a bruttósításhoz szükséges többletet megfelelő mértékben tartalmazza. lityi A bérek bruttósítása intézményi szinten valamennyi keresetelemre megtörtént. Az egyéni munkavállalók még csak alapbérük, és alapbérjellegű pótlékaik bruttósítását ismerik. A változó jövedelmek évközben, a teljesítmények arányában kerülnek a munkavállalókhoz. A munkaerő és bérgazdálkodás gyakorlatában a már korábban megnövekedett szabadságfok ellenére az elmúlt években nem következett be megfelelő irányú elmozdulás. 1987. év második felében azonban - nem a jobb munkaerő és bérgazdálkodás okából, hanem a kedvezőbb bérbruttósítási pozíció elérése céljából - szüntettek meg üres álláshelyeket, bérfejlesztésre használva a felszabaduló béri. Sőt több intézmény átmeneti jellegű megtakarításra is tartós elkötelezettséget vállalt. A bruttósítással egyidejűleg életbelépő bérutasítások az intézményeket arra kényszerítik, hogy intézményi szinten szabályozzanak eddig jogszabály által meghatározott többletmunkáért járó jövedelmeket. A munka tartalmi változtatásokat, újszerű gondolkodásmódot igényel a költségvetési szervek bér- tó gazdálkodásában. A kötöttségek oldása egyben felelősebb bérgazdálkodásra ösztönöz és nagy körültekintést kíván. Az egészségügyi, oktatási területen az 1988. január 1-től bevezetésre kerülő személyi jövedelemadó hatásainak bizonytalansága az ágazatok munkaerőgazdálkodási problémáját várhatóan fokozza. Jelentős ugyanis a nyugdíjas munkavállalók száma. A magas nyugdíjjal rendelkezőknél a bérek bruttósítását meghaladhatja a fizetendő jövedelemadó összege. Ha a jövőben a személyi jövedelemadó miatt nem vállalnak munkát, ez az ellátás színvonalára negatív hatással lesz. £33 I------------------------------------------------------------------ ------I 0: I V * . ró i®
