1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
334
b ®" * ..’ | ' I I I ■ ■ |--------------------|------------------------------------------------n—|-------------------------------------------------------------«# * i tó® i ! 2.12.2-2.12.3 Összefoglalva megállapítható, hogy a lakossági-kommunális fogyasztók területi A Duna-menti országok vízhasznosítási összehangolt programja ugyancsak meghatámegoszlása függ a beépítettség jellegétől, valamint az ezektől alapvetően befolyásolt rozó hatást gyakorol a főváros közlekedési, víz és energiaellátási kapcsolataira, közműellátottságtól, ill. a közműhálózatok kialakultságától. érintik a nagymarosi vízilépcső építésével és működésével járó pozitív és negatív hatások. Értékelés A sűrűsödő hálózatok központjában a főváros térsége áll, amely már ma is az egyik Budapesten a vezetékes energiahordozók közül csak a villamosenergia hálózatai legnagyobb villamosenergia fogyasztóhely, a legnagyobb laksűrüségéből és komfort épültek ki a terület jellegének megfelelően. Ezek a hálózatok az utóbbi években igényéből következően a nem termelő szférában, amellett a térségre prognosztizált megnövekedett villamosenergia igények biztosítására csak korlátozott mértékben feldolgozóipari szerepkör bővülése is további fokozatos villamosenergia igény alkalmasak. Főként azok a területek ellátása jelent problémát, amelyek átértékelőd- növekedést jelez ugyanerre a területre. Hasonló okokból eredően a földgázigények tek (zártkertből lakóterület) és intenzíven megindult a fejlődésük. Ezek általában a növekedésével és sűrűsödésével lehet e térségben számolni. A harmadik vezetékes meglévő táppontoktól is távol esnek. Távfűtőhálózat általában a lakótelepek energiaszállító rendszer: a távhőellátás hálózatainak legnagyobb hányada és teljesítterületén épült ki, ami mellett legtöbb esetben földgázhálózat is üzemel. Kivételt ménye az országban a főváros és déli térsége területére esik már ma is. csak egy két kisebb lakótelep (pl. Gazdagréti, a Római úti, a Káposztásmegyeri) képez, ahol a villamosenergia mellett csak távfűtőhálózat létesült. A hőtermelőbázi- Természeti adottságok, helyi erőforrások tekintetében nem gazdag a térség. Duna sok (fűtő-és fűtőerőművek) nem mindig ott rendelkeznek szabad kapacitással, ahol folyó vize mint az energiaátalakítási technológiák nélkülözhetetlen eleme jöhet a terület hőigénye azt indokolja. A gazdaságosabb üzemeltetés és a hőtermelés számításba. kihasználása érdekében megkezdődött a főváros területén a bázisokat összekötő Kisebb jelentőségűek ma még a térség termálkútjai, mint hőenergia források és a (kooperációs) vezetékek k,építése (Észak-Buda es Zápor u,i futomu, Újpesti napenergia hasznosítása szempontjából kedvezőnek ítélt pesti oldal napos térségei, Hőerőmű és a XIII. kerületi bázisok között). m g budaj hegyvidék ideális mikrokh'májú völgyei a hegyoldalak déli lejtői, s az A fővárosban a három elosztóhálózattal (villamos, távhő és gáz) rendelkező területek övezet bjogáz hasznosításra a,ka,mas létesítményeinek (mezőgazdasági kis-, közép- és mellett sok helyen csak a villamosenergia hálózatai épültek ki. Ezek elsősorban a nagyüzemek, hulladéktárolók stb.) térségei, pesti peremkerületek (XVI., XVIII., XX.) és a XXI. kerületterületére esnek.Ezekben a kerületekben a vezetékes energiával fűtött lakások aránya alig haladja meg a Műszaki adottságok, energiaellátási rendszerek tekintetében már jóval kedvezőbbnek 30/é-ot, a II. és V. kerületben lévő 90/ó-kal szemben. ítélhető a szűk agglomeráció térsége, mivel ide valamennyi országos alaphálózati Az energiahálózatok kialakulatlansága miatt ezeken a területeken a fűtőolaj tüzelésű alrendszer betáplál, a meglévő helyi energiatermelő (hő- és villamosenerqia) és berendezések szolgáltatják a hőenergiát a lakások 20-30%-ában. átalakító bázisokon felül 1982 óta elkezdődött a lakosság pénzeszközeinek bekapcsolása az elosztóhálózatok kiépítésébe. Ennek határt szab a még ellátatlan területeken a bázisok és a táppontok, Az egyes .gazatQk kü|önböző szjntü igényeinek kielégítésére valamennyi hagyomáva amint a t pvezete e i nya. nyos energjarencjszer szervezetei fokozatosan kifejlesztették a maguk bázislétesít A , ... , „ .......... , ,,, , ... . ményeit, táp és elosztóhelyeit, valamint az ellátási hálózatok hierarchikus felépítéséA főváros területen levő vezetekes hőenergiával meg ellátatlan területek: . . , . , ,A , „ ... nek csaknem valamennyi elemet, így:- Budán: Pesthidegkut, Kelenvolgy, Kamaraerdő ... _ _ ' . .. A ,,, - a villamoshalozatokat,- Pesten: Pestimre, Pestlőrinc, Rakoshegy, Rakosliget, Árpádföld, Kisszentmihaly á háló t k t- Csepelen: Királyerdő _ a tehőeltótási endszereket, „ , , . — a nem vezetékes energiaellátások kereskedelmét és szállítási rendjét. A stagnáló, majd csekély csökkenést, ill. növekedést igénylő kerületek vannak túlsúlyban. Energiafelhasználás csökkenést jelez a III., X., XIV. és XXI. kerület . ,,,A, . , , , , ... , 1 . .. , .. , w , ww.í . ... „rmr. Az energiaellatasi alrendszerek (a v11lamosenergia-, a foIdgaz, varosigaz-, tavhoellatas fogyasztása, növekedést mutatott ki az V., VII. es XVII. kerület merlege, az 1980. . ..... . . A„ .. , .. < * . . , 4„. . í„i,w+ací , „ , , kulonbozo szintű halozatai) - a fejlesztési menyektől es egyre bovulo felepitesi pv hP7 kpnpst szerkezetüktől-, táp- és elosztópontjainak, újabb gerincvezetéki íveinek, ill. körveze. , „ ... , . ......................................................... tökeinek telepítési lehetőségeitől — függően egyre a tágabb körzetek igényelnek u v,límosenerg,a felhaszna as csaknem valamennyi kerule;ben kulonbozo mértek- egyre bb területet fednek ,e már ma is ben, de mindenütt növekedést mutat, am, ugyancsak az 1980. es az 1985. evben A műszaki-fizikai szerkezei energiarendszerei időrendben előbb egyedi táppontokvegzett prognózisokat igazolja és összhangban van az országos tendenciákkal. bó, táp|á|t regjoná|js há|ózatokból álltak, szorosan a főváros energiaigényeinek s'. kielégítésére (erőművek, gázgyárak, távhőbázisok előbb csak a belterületen). Az energiahálózatok fejlődésével megépültek az országos, majd a nemzetközi hálózatba kapcsolt hazai vezetékes szállítórendszerek (villamos, kőolaj-földgáz, 2.12.3 ENERGIAHORDOZÖK szenhidrogéntermék) az ország területén, áthidalva az energiaforrások helye, az energiatermelő helyek és a nagyobb fogyasztóhelyek — mint például Budapest és . agglomerációja — közötti távolságokat. (2.12-x at>ra) Az elmúlt évtizedekben elsősorban a keleti kooperációt létrehozó hálózatok; köztük Ezek az alaphálózatok csupán elérik vagy érintik az intenzív agglomerációs gyűrű — a az energiát szállító rendszerek épültek ki, előbb a nemzetközi egyesített villamosé- 44 település — területét a táppontok eléréséig bezárólag. A táppontok, például az nergia szállító rendszer részeként a 220 és 400 kV-os hálózatok, később a 750 kV-os olajfinomító, a transzformátorállomások (400/120 kV, 220/120 kV), a gázátadó összeköttetés. Ezzel párhuzamosan, még dinamikusabb fejlesztéssel valósultak meg állomások (nagy középnyomású, regionális szénhidrogén termék telephelyek, és e és napjainkban is bővülnek a szénhidrogének csővezetékes szállítórendszerei; a bázisokból indított főelosztó és elosztó hálózatok helye is zömmel az kőolaj, a földgáz, különböző kőoalj termékhálózatok. agglomerációban és már nem a beépített belterületen épült. A biztonságos gjf
