1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
426
_ tt ti i i 3.11.2 — Budai Duna-parti szennyvízfőgyűjtő A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI PROGRAM ÜTEMEZÉSE 2005-IG: — Ördögárok beboltozása — Pesthidegkút szennyvízgyűjtő és átemelő - 72.000 m3/d kapacitásra bővült a Dél-pesti telep (távlatban nyomócsővel a Köz— Nyomócső a Központi szennyvíztisztító telepre ponti telepre kerül); — Kőbányai úti-Hungária úti főgyűjtő - üzembehelyezik az Észak-budapesti telep I. és II. ütemét 280.000 m3/d telje— Ferencvárosi szivattyútelep rekonstrukció sítménnyel, a kapcsolódó létesítményekkel együtt; — Központi szennyvíztisztító telep I. ütem - megkezdik a tervezett Központi (észak-csepeli) telep I. ütemének 420.000 — Gábor Andor-Mészáros L. u. gyűjtő m3/d — építését, a kapcsolódó létesítményekkel együtt. — Vörös Fladserege útja A szennyvíztisztítási program szerint a budapesti tisztítótelepek az agglomerációs — XVIII. és XX. kerület csapadék gyűjtői övezetből az ezredforduló után 78.740 m3/d szennyvíz fogadására alkalmassá tehe— Lőcse, Damjanich u. gyűjtő. tők, ezt a környező települések igénybe is fogják venni. A Pest megye vízellátási és szennyvízelvezetési koncepciója szerint (készült 1986- c) Dél-budai telep vízgyűjtőterületén: bán) az 1995-ig csatornahálózaton bevezetett szennyvízmennyiség 10.550 m3 — Dél-budai főgyűjtő, a Tóth József utcai, Váza utcai és Vasút utcai szivattyú- nap, a „Budapesti agglomeráció regionális rendezési terve"-ben ez az érték 49.850 telepekkel m /nap, a csökkent mennyiség a nyit vízfolyásokba való közvetlen bevezetésekből — A Dél-budai tisztítótelephez tartozó csepeli gyűjtőcsatornák és hálózat- és csatornahálózat elmaradásából ered. fejlesztés szükséges 2005-ig — Királyerdő gyűjtőcsatornája Az ezredforduló után nagytávon fejeződik be a Központi (észak-csepeli) telep II. és III. ütemének megépítése, valamint a dél-budai telep üzembehelyezése. A szennyvíztisztító telepek területeit a területfelhasználási tervben biztosítottuk. FEJLESZTÉS NAGYTÁVRA A budapesti szennyvíztisztító telepekről kikerülő rácsszemét mennyisége távlatban . . , , , , , .. . 35.000 m3 évente. Ezt előkezelés után meg kell semmisíteni, az ártalmatlanítás tera) Észak-budapest, szennyvízt,sztitó vízgyd/tó/én: vezett módja a városj szemétégetö művekben való elégetés, ez az ártalmatlanítás opSzilas-patak menő szennyvízgyűjtő timális megoldása, átemeneti időszakban saját égetést vagy deponálást kell megol— Rákosvolgyi északi főgyűjtő danj — Észak-budapesti szennyvíztisztító III—IV. ütem. A tisztítótelepeken és a hálózatból kiemelt homok jellegű hulladék távlati mennyi- ól Központi (Csepel-északi) telep vízgyűjtőjén: ........ sége 150 000 m3/év Kezelése mosást és ülepítést végző berendezéssel célszerű. — Becsi-, Pomázi-, Csillaghegyi úti szennyvízgyűjtő A mennyiség növekedésével új depóniahelyeket kell kijelölni. — Albertfalvai szennyvíznyomócső és Kelenföldi telepre — Kelenföldi szivattyútelep szennyvízoldali rekonstrukció A tisztítótelepek kiépítésével egyidejűleg jelentős feladat a szennyvíziszap elheSzennyvíznyomócső a Központi tisztító telepre lyezés. A szennyvíztisztítási program megvalósulása során a keletkező rothasztott és — Jászberényi-, Maglódi úti gyűjtő — Nagykörúti tehermentesítő gyűjtő víztelenített szennyvíziszap várható mennyisége 2100 mJ/d. Az iszap elhelyezésére — Központi szennyvíztisztító teljes kiépítése jelenleg és távlatban is legcélszerűbb módszer a mezőgazdasági hasznos elhelyezés. © — Dél pesti szennyvíztisztítótól szennyvíznyomócső a Központi tisztítótelepre A távlatban keletkező iszapmennyiség elhelyezéséhez szükséges mezőgazdasági c) Dél-budai telep vízgyűjtőjén: terület nagysága - 40 m3/d iszap elhelyezésével számolva - 20.300 ha, ez 2000-ben — Dél-budai tisztítótelep 8100 ha. A mezőgazdasági elhelyezhetőség feltétele a kellő hatásfokú ipari előtisz— A dél-budai rendszerhez tartozó Csepelen 2005 után kell elkészíteni a Vas títás- me|Y az 'Pari üzemek feladata. (Az iparban keletkező szennyvíziszapot további Gereben utcai átemelőtelep szennyvízoldali rekonstrukcióját és a nyomó- mülió m -re becsülik.) csövet a dél-budai gyűjtőbe. Az iszapelhelyezés területére vonatkozóan a tervben nem szerepel javaslat, mivel meghatározásához további részletes vizsgálatok elvégzése, valamint hatósági döntések szükségesek. A fővároson belül az iszap ártalmatlanítására és lerakására megfe- , lelő hely nincs, ezért Budapest területén kívül kell gazdaságosan elérhető területeSZENNYVIZTISZTH ÁS ket kijelölni az iszap elhelyezésére. A befogadó Duna szennyvízterhelésének csökkentése érdekében a szárazidei szennyvizeket biológiailag is meg kell tisztítani. Éz idő szerint az iszap mezőgazdasági felhasználása bizonytalannak látszik, ezért A szennyvíztisztítást három tisztítótelep létrehozásával koncentráltan kell megöl- depóniahelyeket kell kijelölni. Az első átemeneti depóniatelep kijelölése már megtördani, az alábbi kapacitásokkal: tént Főt térségében 300 m3/d mennyiségre. A távlatban keletkező szennyvíziszap Észak-budapesti telep 560.000 m3/d elhelyezésére a Fővárocsi Csatornázási Művek feltároó tanulmányt készíttetett a Központi (észak-csepeli) telep 1.360.000 rn3/d MÉLYÉPTERV-vel, amely a Pest megyei térségeket megvizsgálva, természetes , Dél-budai telep 132.000 m3/d szigetelésű területet talált Vácduka-Váchartyán körzetében, ahol az előrebecslések I .. f ,80 IJIQ
