1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
381
1 i 3.7.1-3.7.2 dik a fővárosi üzemekben A munkaerőigényes termékek gyártása és technológiák a fonó- szövő alapvertikumokban. További telephelyek felszabadítása várható. A főváfokozatosan vidékre települnek, "émtömegcikkek gyártása alágazatban a termelés ros fejlesztések a termelékenység és a minőségjavítására, a textilfestő- kikészítő üzemeknövekedése Budapesten mérsékelt lesz, a főváros szerepe csökkenő. A létszám ben a minőségjavítást, rugalmas divatkövetést biztosító rekonstrukciós beruházásokra, várhatóan a budapesti ipar átlagát meghaladóan csökken. termelékenység és a minőség javítására, a textilfestő- kikészítő üzemekben a- A villamosgépipar erőteljes budapesti koncentráltsága már a korábbi tervidőszak- minőségjavítást, rugalmas divatkövetést biztosító rekonstrukciós beruházásokra, bán is mérséklődött . A vállalatok a tervidőszakban elsősorban a finommechanika, energiatakarékos és környezet kímélő technológiákra irányulnak. A pamut és elektronikai részegységek és végtermékek, a nagytermelékenységű, részben autó gyapjú-nyersszövet termelés naturálisán csökken. A kotőipar a ruházati ipar egyik matizált gyártástechnológiával előállított termékek, egyes villamos forgógépek legdinamikusabban fejlődő szakágazata. A budapesti kötőipar termelőberendegyártásának fejlesztését tervezik. A szelektív-intenzív fejlesztéspolitika célul tűzi zései korszerűek, a tervezett fejlesztések élenjáró műszaki technológiai színvonal ki a savas akkumulátorgyártás vidékre telepítését. Környezetkímélő technológiák elérését, elektronikus mintázó-vezérlő rendszerekkel a termékszerkezet korszerűsí£2 alkalmazása az energetikai villamosgép és készülékgyártás egyes területein tését szolgálják. A bőr-szőrmeiparban sok a nehéz, bűzös, vizes, az egészségre és a jj szükségessé válik. környezetre ártalmas technológia, munkahely, ezért a környezetre legkárosabb ‘fa - Híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeriparban tartozó vállalatok döntő technológiai fázisok kitelepítését kell előirányozni. Megvalósítása a szükséges ^ : többsége a fővárosban található. A vidéki üzemek nagyobb részét a fővárosi pénzügyi források megteremtésétől függ. A cipőiparon belül a fővárosi ipar súlya C • vállalatok telepítették. A budapesti vállalatok profiljukkal, méreteikkel, infra elenyésző, alig 5% a részesedése. Ez a részarány várhatóan nem csökken tovább. A • strukturális igényeikkel általában jól illeszkednek a főváros adottéihoz. A textilruházati ipar budapesti vállalati és szövetkezeti kapacitásaik jelentős részét "KJ j tervidőszakban dinamikus fejlődésük összhangban van az iparfejlesztési célokkal, m^r vidékre telepítették. A fejlesztések jelentős része is a vidéki gyárakban fog ü : az elektronizáció, az ahhoz szükséges eszköz és alkatrészgyártás fejlesztésének megvalósulni A budapesti üzemekben elsősorban az élőmunkának technikával O •- : programjaival. A fővárosban az állami ipar mellett jelentős szerepet játszik a való kiváltása, a korszerű előkészítő és befejező tevékenység* fejlesztése a cél. szövetkezeti ipar is. Egyes szövetkezetek (Híradástechnika, Elektronika) az • PQ j- (,\>; ágazaton belüli meghatározó háttéripar funkciói töltenek be, a kisebb szövetkeze- Tervezik továbbá, hogy a párhuzamos gyártási ágakat megszüntetik, a ki nem [N ‘'P 'S fo tek szerepe is jelentős, mert számos szállal kapcsolódik a nagyiparhoz, pl: használt kapacitásokat összevonják. Cél, Budapesten az alacsony kihasználásu ‘cd*6© - termékbővítést, választékot jelent, kapacitás és a vidéki munkaerő összehozása. Az Ipari Minisztérium javaslata alapján X 5, . fo* - bérmunka jellege még erős, me9 keg vizsgálni a Budapestről kitelepítendő ipar lehetőségét a budapesti ü ^ fo — háttéripar a nagyipar részére, agglomeráció területére, és azt, hogy erre az agglomeráció mennyiben alkalmas. H—4 — sokféle szolgáltatást átvállal és biztosít. j™j ^ i) fo — A vegyipar jelenlegi szerkezete nem igényel alapvető átalakítást. Továbbra is Az *bar’ Minisztérium a VII. ötéves terv időszakára beruházásaiból 66 MD Ft-ot a c/3 '<5 »fo dinamikus lesz a fejlődés a gyógyszer- és növényvédőszergyártásban, a kidolgozott budapesti székhelyű és telephelyű vállalatok részére irányoz elő. Ezt alapvetően a Xfc 3 központi gazdasági fejlesztési programmal összhangban. A Budapesti Vegyiművek gépiparnál és a vegyiparnál kívánja felhasználni. A Pénzügyminisztériummal együtt S CQ ' kénsavgyártása várhatóan teljes egészében kitelepül, ezt követően a szperfoszfát tervezik a Pénzjegynyomda rekonstrukcióját és erre mintegy 1,7 MD Ft-t irányoztak rW fofo gyártása is megszűnik. elő. (Csillaghegyi téglagyár területére.) Az Ipari Minisztérium által irányított . QJ -A műanyagfeldolgozás fejlesztése a VII. ötéves terv kiemelt programja. A célcsoportos beruházások közül az olaj és gáz célcsoportból 0,5 MD Ft, a villamos '55 (V. szakosodott nagyvállalatok mellett a háttéripar jellegű tevékenységbe az ipari célcsoportból 2,0 MD Ft értékű hálózatfejlesztés megvalósítását tervezi Budapesten. H fos' szövetkezetek, mezőgazdasági melléküzemágak és a kisipar fokozott bekapcso Állami nagyberuházás az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál a \ lódása is várható. VII ötéves tervben nem indul. “O ; — A gumiiparban Budapesten várhatóan az acélradiál abroncs gyártás rekonstrukció- (Előterjesztés az Iparpolitikai T anács részére Bp. 1987.) ’ jára és fejlesztésére kerül sor. A jelenlegi ipari üzemek helye környezetszennyezési oo • területrendezési szempontból megkérdőjelezett, gazdálkodási negatívumaikkal ^ * együtt. Cd -A kozmetikai-, háztartásvegyipar dinamikus fejlődése a VII. ötéves tervidőszakban 3.7.2 A BUDAPESTI IPARFEJLESZTÉS FELTÉTELEZETT VÁLTOZATAI jj is folytatódik. Technológiai váltás több üzemben kívánatos. CQ — A festékipar rekonstrukciójával az oldószeres technológiákat felváltják a vizesdiszperziós technológiák. Az országos és külön a fővárosra kimunkált iparpolitikai irányelvek és programok, — A fővárosi könnyűipar üzemek, különösen a ruházati iparok létszáma az ipari továbbá a többszempontú területi- környezetvédelmi- gazdálkodási és energetikai átlagot meghaladó mértékben fog csökkenni. Mindezek ellenére a budapesti és helyzetelemzések és rendezési javaslatok (iparfejlesztési koncepció) alapján két jól vidéki vállalatok termelése közel azonos mértékben fejlődik mivel a beruházások elhatárolható, szélsőséges iparfejlesztési változat (A, B) állítható fel a fővárosra nagyobb hányada a fővárosi üzemek intenzívebb fejlesztéséi a hiányzó munkaerő amely az ország feltételezett gazdálkodási pályáinak változataival is összhangba _____________________________________________________________________________ pótlását szolgálja. A bútoriparban a koncentrált gyártmányfejlesztés, a prototípus hozható, ugyanakkor konkrét helyi sajátságos tartalommal is kitölthető. Az ,,A" gyártás és szerszámellátás korszerűsítése mellett a felületkezelés és összeszerelés változat a főváros iparosodási fokának jelenlegi színvonalát tételezi fel, amelyben az tevékenység gépesítése a fő cél. A papíripar a fővárosban nem bővíti termelését, iparnak változatlanul nagyobb szerepet szán az ezredfordulóig. Nem számol az meglevő kapacitásait elektronizálással és robottechnikával korszerűsíti. A nyomda- ipartelepek számának jelentősebb csökkenésével, radikálisabb visszafejlesztésükkel és iparban megmarad a budapesti vállalatok vezető szerepe. További rekonstrukciós kitelepítésükkel, de bővítésükkel sem. Ugyanakkor feltételez bizonyos szelekciót és korszerűsítésekre kerül sor (ofszet-eljárás, fényszedés stb.) A textil méteráru ezekből származó termelés intenzifikálást, s ennek alapján csekély termelési és (pamut-, len-, kender-, gyapjú-, selyem-, rövidáru) iparokban tovább folytatódik termék volumen és minőség növekedést. Ezek energetikai vonzatát bizonyos az üzemek vidékre telepítése, illetve a fővárosi kapacitások leépülése a növekedését az energiagazdálkodási fejezet értelmezi és részletezi. ’2° S8$- - l
