1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
358
~ tt ■■■•889 sáp «< 3.3.1 -3.3.2 3.3 LAKÁSÁLLOMÁNY—LAKÓTERÜLETEK Az eddigieket összegezve 1986 2000 között reálisan 150 ezer lakás építésével és 40 ezer lakás megszűnésével lehet számolni. Igy az ezredfordulóra a budapesti lakásállomány 910 ezer lakásegy 3.3.1 LAKASALLOMANY ségből fog állni. A lakáshelyzet alakulását a várható lakásállomány mennyiségén túlmenően a A főváros lakásállománya az elmúlt időszakban a következőképpen alakult, társadalmi lakásigény befolyásolja, vagyis, hogy miként fog alakulni a lakásra figyelembevéve egyúttal a népesség, illetve csalá#egységek számát, a lakásellátást igényjogosult családegységek száma. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a is: (Az adatok looo-ban.) lakáshelyzet általános javulása együtt jár az átlagos családnagyság csökkenésével, mert fokozatosan lehetőség nyílik az önálló családok, családegységek szétköltözé- A NÉPESSÉG, A CSALADEGYSÉGEK ÉS A 3.3.1-1 tábléiat sére. LAKASALLOMANY VÁLTOZÁSA Az ezrecjfordulóra a budapesti lakónépesség száma két millió fő körüli lesz. Ebből intézeti háztartásban hozzávetőleg 80 ezer fö helyezkedik majd el, így 1920 ezer fő MFri\iF\/F7FQ iovn io«n 10QK onnn 1esz a lakásban lakók száma. A népesedési tendenciákban újszerű irányok fellépésével nem kell számolni, az egyedülállók száma kismértékben emelkedni fog. LAKÓNÉPESÉG 2001,1 2059,2 20760 2001 6 Mindezekből következik, hogy a családegységek átlagos nagysága 2,2 fö körül fog CSALÁDEGYSÉ- ' ' ’ alakulni, ami 870 ezer családegységet jelent. GEK SZÁMA 777,4 822,0 855,0 870,0 összefoglalóan megállapítható, hogy a 2000 év időtávlatában: LAKÁSÁLLOMÁNY 626,4 726,7 800,0 910,0 a lakások száma 910 ezer KÜLÖNBÖZET: - 151,0 - 95,3 - 54,4 + 40 a családegységek száma 870 ezer lesz. A kialakuló 40 ezres lakástöbblet elvi lehetőséget ad arra, hogy a lakásra A 70-es években a dinamikus lakásépítések (újabb lakótelepek indítása és a igényjogosultak viszonylag rövid időn belül lakáshoz jussanak, fellendülő magánerős építkezések, elsősorban a budai hegyvidék beépítése) követ kertében a lakásellátás terén számottevő javulás volt tapasztalható. A lakásfelújítási piograrn és a városrehabilitáció eredményeképp, és részben a lakosság saját kezdeményezésére is várható, hogy a komfort nélküli budapesti Az elmúlt hat évben ez a kedvező folyamat tovább gyorsult, a családegységek és a lakások száma nem fogja meghaladni a 30 ezret. Ezek a lakások csak korlátozott lakásállomány különbózete (az elméleti lakáshiány) közel felére csökkent. mértékben, rövidebb időtartamra, átmeneti célból lesznek alkalmasak lakásigények kielégítésére. A budapesti agglomeráció regionális rendezési terve 1986—2000 közötti időszakra 150 — 180 ezer lakás építését és 45 — 55 ezer lakás megszüntetését vette számításba. A várható lakásállomány mennyiségét és minőségét a tervezett építkezések és 33 2 LAKÓTERÜl ETEK BEÉPÍTÉSI KATEGÓRIÁK megszűnések száma befolyásolja. A VII. ötéves terv előirányzatai és teljesítésének eddigi tapasztalatai (az állami lakásépítés mértékének és arányának csökkenése, a A lakóterületek kijelölését a lakásépítés várható változásának főbb tendenciáiból magánlakásépítések számának gazdasági okokból való visszaesése, a lakásmegszüné- vezettük le A program lakásépítési fejezetében foglaltakttá sek igen alacsony száma) szerint 1990-re kb 840 ezer lesz a lakások száma. A?: ezt redfordulóig Budapesten 910,0 ezer lakás tudja kielégíteni a fejlesztés igényeit követő 10 évben évente 8—10 ezer lakás építésével lehet számolni. A lakásépítésre ható tényezők igen kedvező alakulása esetén képzelhető csak el, hogy az 1991 - A kívánt Másszam biztosítása érdekében 2005 ig, mintegy 110 ezer lakásépítésére 2000 közötti évtizedben több mint 100 ezer lakás tog felépülni. alkalmas területet kell biztosítani. Az uj lakásépítési területek kidolgozásánál íigye, lembe vettük az építtetői igények változását és azt a tényt, hogy az említett idótávA műszaki okokból szükséges lakásbontások és a társadalmilag elfogadhatatlan latban a magánerőből épülő, laza városias, családiházas intenzitású beépítést jelentő lakáshelyzet gyorsütemű javítása szükségessé tenné évente 4-5 ezer lakás megszün- építési forrna kap nagyobb hangsúlyt. A program a várható lakásépítés felső tetését, ideértve a lakásösszevonások, korszerűsítések következtében kieső lakásállo- határának megfelelő területet irányoz elő. Ez kínálatával lehetőséget teremt, az mányt is. A lakásbontások mennyisége a 90 es években is feltehetően visszafogott építési akciók alternatív kidolgozására. A tervezett lakóterületeken a nagyobb lesz, ezért évi 2—3 ezer lakás bontásával lehet csupán reálisan számolni. A kínálati lehetőség megteremtése érdekében, a megkívántnál nagyobb 1 16,1 ezer számításoknál figyelembevettük azt, hogy az állami lakásépítés mértéke ebben az lakást lehet elhelyezni (3.3— i táblázat). E területek kijelölésénél figyelembe vettük időszakban „legjobb esetben évi 2—3 ezret fog elérni, vagyis a bontandó lakások azoka taz igényeket is, amelyeket az előzetes tervezői egyeztetések során (1986. lakói számára az esetek többségében állami feladatot jelent uj lakás biztosítása és nov.—dec.) a főváros kerületeinek a képviselői juttattak kifejezésre (3 3. -?. táblázat), ezért az állami lakásépítés és megszűnés mennyiségének legkedvezőtlenebb esetben is Természetesen az itt felsorolt területek és az építhető lakások száma a későbbi hasonlónak kell lennie. Ez a megállapítás a mai gyakorlatot tükrözi, de elképzelhető, tervkészítés során felülvizsgálatra kerülnek. A főváros lakásállományának alakulását hogy a lakásgazdálkodás rendszerének további fejlesztése ebben az összefüggésben is 1981-2000 között, kerületenként, időszakonként, illetve az építések jellegét kedvező változtatásokat eredményez. megkülönböztetve, a 3.3 1 ábrán szemléltetjük. 0 —q I'
