1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
348
I ^ 1 l 3.1.1 — A kereskedelmi és vendéglátóipari intézmények, melyek jelenleg a belváros ~ A zöldterületek és az erdőterületek, a közparkhálózat, a park- és véderdők, középső részén koncentrálódnak. ~ valamint a mezőgazdasági területek, a zöldfelületi rendszer legfőbb összetevői. Ezen funkció jelentős bővülése várható hosszútávon, főleg a belváros déli részén, budán a várlejtőn és Óbudán a régi városrészek felújítása során kialakuló A terv a budapesti területi adottságok és a javasolt komplex területfelhasználási negyedekben. koncepció alapján fejleszti tovább a főváros zöldfelületi rendszerét. Ennek lényeges — Az oktatási és művelődési intézmények, melyek a városközpontban, a városrész- eleme a még szabad patakvölgyek, átszelIcizési csatornák zöldfelületi jellegének központokban és a kerületi központokban egyaránt fejlődnek. biztosítása. A városközpontok területi bővítését a — budai oldalon, a városnegyed — Moszkva tér - Mártírok útja - Fő utca által határolt területen; A zöldfelületi programban a budai oldalon a parkhálózatnak a meglévő területi — a pesti oldalon a nagy körút és a Duna által határolt városrészekben; adottságokra támaszkodó továbbfejlesztése, a pesti oldalon a parkerdő-rendszer — a kivezető főútvonalak mentén (Váci út, Népköztársaság útja, Rákóczi út és az fejlesztése jellemző. A zöldfelületi jellegű közintézményhálózat bővítése kismértékű, Üllői út) javasoljuk. a védőerdő hálózat a közlekedési létesítmények fejlesztésével, a legzavaróbb ipari létesítmények elszigetelésével fog bővülni. A városrész központok hálózatának és funkcióinak bővítése a rendezési program kiemelten fontos eleme. Ezeken a területeken előirányzott intézményhálózat Az erdő- és mezőgazdasági területek bővítése, ill. csökkentése a budapesti agglome bővítések tehermentesítik a városközpontot, javítják az ellátás színvonalát és ráció rendezési tervében megfogalmazott alapelvek és mennyiségi keretek szerint igazodnak a lakosság területi átrétegződéséhez. Az újonnan létesülő közép és alakul. felsőfokú intézmények építési területeit elsősorban a városrészközpontok térségében A Pr°9ram az üdülési és rekreációs területeket elsősorban a belső városi szabadidőkéi! kijelölni központok, valamint a kiránduló központok kialakításával fejleszti. A fentiek értelmében a program bővíti a védett területeket, meghatározza a — Az ipari és raktározási területek vonatkozásában a rendezési program a korábban rekultiváció és melioráció akcióterületeit. A zöldterületek és a külső erdőterületek kialakult ipari és raktározási területeket változatlanul hagyja, csupán kisebb összefüggő rendszere adja Budapest zöldterületi vázát; ez az egyéb növényekkel n módosításokat javasol. Néhány, az elsősorban lakóterületbe ékelődő ipartelep fedett területtel együtt alkotja a város klímáját őrző zöldfelületi rendszert. megszűnését irányozza elő. A felszabaduló területet lakó- vagy nem zavaró lakossági szolgáltatást nyújtó területté minősíti. — A közlekedési hálózat megfelelő kialakítása teremti meg a területfelhasználás A kerületi Tanácsok igényeinek megfelelően és az időközben megtörtént hatósági elemei közötti munkamegosztás feltételeit. A korábbi céloknak megfelelően a döntések alapján kismértékben növekedett a környezetét nem zavaró szolgáltató ipar sugárirányú kapcsolatok továbbfejlesztése mellett különösen hangsúlyos a körés raktározás területe. irányú kapcsolatok kialakítása. A tervezett balparti harántirányú úthálózat megépítésével a belső városi területeken időnként állandósult (tranzit és városi A rendezési program kihangsúlyozza azokat a területeket (üzemeket és egyéb ipari forgalomból eredő), a lakókörnyezetre káros torlódások csökkenthetők. A déli létesítményeket), ahol a környezeti ártalmak csökkentése az elsődleges városrende- városrészekben a harántirányú kapcsolat biztosítására, valamint a tranzitforgalom zési feladat. A program nem számol új, jelentős termelő létesítmény budapesti egy része számára,a főváros déli szakaszán két új híd építése szükséges, megvalósításával. A központ rendszerhez kapcsolódó néhány nagy forgalmú közúti csomópont, * Budapesten az áttelepítendő ipari létesítmények és raktározás céljaira — a program - átszállóhely korszerüsitése az ezredfordulóig terjedő időszak feladata. A meglévő megfelelő nagyságú, beépíthető területet biztosít a közigazgatási határon belül. úthálózat teljesítőképességének fokozása, hiányosságainak kiküszöbölése: — szintbeni közúti — vasúti keresztezések, , A területfelhasználási terv az alátámasztó közmű tervek alapján szerepelteti azokat a ~ korszerűtlen burkolatú főhálózati utak, vízgazdálkodási közműterületeket, amelyek területigényesek, védőterületet, védő- — kiépítetlen vagy korszerűtlen burkolatú peremkerületi lakóutcák sávot igényelnek, (a szennyvíztisztító telepeket, központi- dél-budai telepek. a fokozatos átépítés, korszerűsítés, valamint karbantartás csak lépéshátránnyal fogja követni a fővárosi igényeket. A metróépítés üteme szintén már hosszabb ideje lassúbb a tervezettnél. Az ezredfordulóig a város beépített területének növekedése Az érvényben lévő Budapesti Városépítési Szabályzat szerint a közműterületek mögött elmaradt metróépítés a feladat. A 3-as metró észak-pesti, a 4-es metró általánosságban megszűntek, mint önálló építési övezetek. Igy az energia közművek belsővárosi szakasza és a csepeli gyorsvasút észak és déli irányú meghosszabbítása bázislétesítményei, mint az új elektromos alállomások területe a tervlapon nem szükséges, szerepelnek. A villamos energia táppontjait a fogyasztói térség súlypontjában helyeztük el, ami általában lakó, illetve ipari övezet. A távhőellátás és gázellátás fejlesztése új területet nem igényel, a meglévő területein belül fejlődik tovább. Kivételt képez az észak Pest térségében egy gázátadó nagy I n. távlatban való telepítése, abban az esetben, ha a főváros földgázigénye meghaladja az wf/\ v egy millió mJ/óra igényt. 0 tt i tttt W t# —98 » -*.* *' 78
