1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

336

I

5 i

2.12.3-2.13.1 -2.13.2

2.13 KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelmi törvény értelmében a terület- és településrndezési tervezés folyamén a környezetvédelem szempontjait figyelembe kell vermi.

2.13.1 A FÖLD VÉDELME

A főváros területének 32%-a — mintegy 16.600 ha — mezőgazdasági terület,

KERÜLETENKÉNTI INTEGRÁLT HÖELLÁTÁS MEGOSZLÁSA 2.12-4 tábiáiat amelyből mintegy 6.700 ha-t mezőgazdasági nagyüzemek hasznosítanak. A város

ENERGIAHORDOZÓI STRUKTÚRÁJA fejlődésének következményeként az elmúlt középtávú tervidőszakban a mezőgazdasági termelésből 1.557 ha-t vettek ki. Az elvont földterületekből 1186 hektárra erdőt telepítettek, ami környezetvédelmi szempontból igen előnyös. A többi terület----------------------------------------------------------------------------------------------------- elvonására a koncentrált lakásépítés, autópálya-létesítés stb. okok miatt elkerülheteta lakások száma ^ lenül szükség volt.

Lakásállomány s/énhidrogénaiapú Közvetlen gázfűtésű villamos fütá.ü Egyéb tüzelőanyag A barlangok feletti területek hasznosítása befolyásolja azok állapotát. A csatornatávfütéses (szén, fa, hto) hálózat szivárgása és a szikkasztás miatt (pl. Pálvölgyi barlang) a hévforrások vizei

bakterológiailag, kémiailag szennyeződnek, ez a barlangok állapotát veszélyezteti. A 1980 ,S85 1980 1886 .980 . 885 . 980 m5 .980 _.«» _ barlangok állékonysági problémái a felettük lévő építmények károsodását Idézhetik

I. 16 132 16 400 1 713 1 713 9 326 12 113 00 770 4 393 1 804 elő.

ii. 38478 41900 922 922 22 824 29013 740 814 13992 11151 A pincrendszerek különböző korú mészkövekben alakultak ki: a Várhegy alatt

ÍI" "S JS S ?S hS SS ^-B^afokn és Nagytétényben, amelyek veszélyeztetik a felettük lévő'

V. 20 277 20400 600 600 14 274 13 583 1131 1 244 4272 4973 epuletek áIlekonysagat.

" vi. 27121 27200 800 800 16309 16656 401 440 9611 9 304 Budapest határain belül 26 felszínmozgásos terület volt, ezek közül 15 stabilizálták,

vn. 36883 36900 600 600 20942 21 576 640 704 14701 14020 a többi terület stabilizálását folyamatosan végzik. Felszínrnozqás veszélye miatt

VIII 41 663 41300 3 036 3 036 18840 23 503 687 756 19 100 14005 a„,-+a0; __ „ ni da • i n iTi ■ • x .z . , ix. 33057 33600 7 581 7 823 13 069 16240 587 646 11820 8 891 építési tilalom van a III., Becsi ut I., II., III. szamu feltöltött bánya helyen,

x. 31207 34 600 4 460 16075 5554 6 920 106 117 21087 11 488 szikkasztási tilalom pedig 6 helyen vált szükségessé a II. Apostol út, Endrődi S. út,

XI. 60092 65 100 26821 33816 18 955 25409 922 1014 13394 5 861 Bimbó út, 111. Rókahegy, X11. Kútvölgyi út, Normafa lejtő környékén.

SS. Iliit SS 195°7°5 24 533 ll 398 £ SI? ’ IS ’X h 705 iSX területé" 12 működő bánya van, ezek a lakott területektől távol

xiv. 58 370 59800 17710 18172 19208 24208 1 643 1807 19 809 15613 helyezkednek el. A felhagyott bányák száma 108, ebből 47 feltöltetlen, a többi

XV. 36 060 37 400 16 286 16 286 1117 3 403 209 230 18 532 17 482 zömében feltöltött, illetve feltöltés alatt áll, 11 rekultivációja befejeződött.

x™. SS SS : 5854 ti6,: 2 56? X X ÜXlSX A főváros területén vett talajminták vizsgálati eredményei egyértelműen azt

xvm. 3i 693 36000 6971 8 627 2424 7555 80 88 22218 19730 mutatják ki, hogy a nehezfemtartalom a főváros egyes helyein veszélyes mértékben

xix. 22300 28500 2745 8891 4 641 9094 41 45 14873 10470 feldúsult. A szennyezés egyik fő forrása a gépjárműforgalom, ezt a belvárosban és a

xx. 36908 39600 3 882 4777 4 669 13630 277 305 28 080 20888 Budapestről kivezető autóutak közelében vett minták szembetűnően magas ólomXXI. 25 749 31600 6 711 10 521 4 621 7 309 24 27 14 393 13 743 . . , , ,,

XXii 16 597 19300 2133 2744 2240 5 858 145 160 12079 10538 koncentrációja is bizonyítja. A másik fő szennyező forrást az ipari elsősorban

fémfeldolgozó — üzemek jelentik.

Összesen: 726 789 800 600 157 288 223 147 236 658 303 901 10548 11 602 312 295 261 950

I _ _________

.

\ 2.I3.2 A VÍZ VÉDELME

A Duna kémiai vízminősége Budapest teljes hosszában és keresztszelvényében II.-r / , osztályú (kissé szennyezett), bakteriológiai szempontból III — IV. osztályú. A

kisvízfolyások Pest megye területéről „kissé szennyezettben, illetve ,,szenyezett''-en érkeznek a főváros határához. Budapesten „szennyezetú'-é helyenként „erősen szennyezett"-é válnak; vízminőségüket a beömlő kommunális és ipari szennyvizek befolyásolják.

Az aktív hévforrás barlangok forrásainak vize kémiailag és bakteriológiailag időnként szennyezett, a karsztfeliileten átszivárgó szennyvíz miatt.

Az egyszerű karsztvizek vízhozama és hőmérséklete csökkent, bakteriológiailag és kémiailag is szennyezettek.

0jry/~ Környezethidrológíai szempontból kedvezőtlen területek a Duna árterületén lévő és

I ; fo s mélyfekvésű belvízveszélyes területek.

63-------------------------------------------------------------—------—----------------------------------—-----------------------------------------------—------------------------------- iwm -------—----------'----fi “-------fi--------------fa— --'---—------------ '----------- •---------------------------------------x-------------------------------------------- 1