1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
327
* -v $** m+ | E i X. kerület járható méretű, legalább egyik irányban meghaladja a két métert. A rendelkezésre Harmat u.-Újhegyi úti bányák álló különböző mélységű és megbízhatóságú adatok alapján a fővárosban 89 ’ Körösi Csorna út—Jászberényi út—Maglódi út vonalától d-re eső terület barlangot regisztrálnak. Teljes körű és értékű felmérésre előreláthatólag 2—3 éven Óhegy u.—Márga u.-Petrőczy u. által határolt terület belül kerülhet sor. A barlangok jelentőségét, minősítését nem feltétlenül a méretei Magyar-Szovjet Barátság park. határozzák meg. Régészeti, őslénytani szempontból például kisebb üregek szakmai XI. kerület értéke felülmúlhatja a nagyobb barlangrendszerekét. Gellért hegy, Kelenhegyi út—Somlói út környéke Érdi út és környéke A barlangosodások zónákban alakultak ki, így három ismert, barlangokkal átjárt XII. kerület térséget különböztethetünk meg: Kútvölgyi út—Csipke út—György út körüli terület Lékai János tér környéke ............. |. A Péter heqy, Róka-hegy (dunai ártérhez és teraszsíkhoz csatlakozó triász-eocén Kútvölgyi ut—Szilargyi E. fasor közötti terület ... r , .... „ . .. „ . Mese u környéke rogok, az Aranyhegyi árok es a Szentendrei ut altal hatarolt övezetben). Dániel u környéke ü- Az Aranyhegyi árok és az ördög árok közötti rögsorozat (Hármashatárhegy— Normafa lejtő-Disznófő Rózsadomb csoport) a legintenzívebben barlangosodott térszín, melyhez önálló XVIII. kerület szigetként csatlakozik a budai Vár-hegy mésztufa-képződményeivel, barlangPestlörinc, Vörös Hadsereg útja melletti agyagbánya rendszerével. XX. kerület III. Az Ördög ároktól az őrmezei lapályig terjedő, s a Gellért hegy dolomitrögét is Helsinki út melletti agyagbánya magába foglaló, szerkezetileg, domborzatilag meglehetősen heterogén térszín. XXII. kerület Balatoni Út-Dózsa Gy. Út-Nagytétényi út-Rózsa R. út-Ady E. út által határolt terület A fővárosi barlangok típusai kétfélék: — A kőzethasadék barlangok; - a budai hegyvidék területén kis számban fordulnak elő, csekély kiterjedésű kőfülkék, néhány méteres hasadékok formájában. FORRÁSOK _ A hévforrás barlangok, a budapesti barlangok fő típusai. A föld mélyéből feltörő hévizek, a szerkezeti mozgások hatására képződött hasadékokat tágítják, alakítják. Budapest a hévizek mellett hidegvízű forrásokban is gazdag. A források kisebb része Jellemző üregformái gömbszerűek, kupolában végződő körkeresztmetszetű kürtőtermészetes, nagyobb része mesterséges forrás, mivel legnagyobb részük mesterséges ve| (p| Ferenc.begy( pá|völgyi, Szemlő-hegyi, József-hegyi stb.). beavatkozás eredményeként keletkezett. Vízutánpótlásuk szintén természetes és mesterséges. Mesterséges vízutánpótlással a beépített területeken lehet számolni A föváros jelentősebb, hasznosításra javasolt barlangjai: (szikkasztás, ivóvíz- és csatornahálózat hibái). _ Pá|völgyi-barlang és kőfejtő — Mátyáshegyi-barlang és kőfejtő A főváros területén 68 forrás, forráscsoport, forrásszerű vízkilépés, vízszivárgás _ gzemlőhegyi-barlang található. Ezek közül 22 van Pesten és 46 Budán. Rendkívül dús forrásokban a _ jőzsefhegyi-harlang Hármashatárhegy keleti oldala, azaz a III. kerület. A budai forrásoknak a fele itt —Várbarlang található. A pesti oldalon a legtöbb forrás a XVII. kerületben a Rákospatak _ Gellért hegyi barlangok és táró (az Iván-barlang, a táró és l.sz. forrásfoglalás, völgyrendszeréhez tartozó harántvölgyekben fakad. illetve a forrásüregek és a Gellért hegy alsó szegélye) A források vízhozama igen változó, értéke a szivárgás és az 1000 l/p között mozog. A feltörő víz teljes mennyisége - az óbudai Árpád forrás (1000 l/p) kivételével - 4000 A barlangok hozzávetőleges térségeit (pontos adatok hiányában) a 15. számú m3/nap. A források vizének hőfoka 8-19,5 °C között változik. Vannak olyan tervlapunkon tüntettük fel. források, amelyeket jelentőségük miatt (elhelyezkedés, vízhozam, vízminőség) kiemelten kell kezelni. Ezek a következők: ül® Attila (volt Brundl) forrás 2114 ÁRVÍZVÉDELEM ÉS FOLYAMSZABÁLYOZAS II1/9. Szt. Antal forrás XI1/1. Városkút XI1/2. Béla király kútja A főváros elsőrendű védvonalait a Duna jobbparti (budai) árvízvédelmi művei a X11/3. Disznófő forrás Szentendrei Dunaág 2,3 fkm — Duna 1628,9 fkm közötti, a balparti (pesti) XXII/2. Deák F. utcai forrás árvízvédelmi művei a Duna 1660,6-1635,5 fkm közötti szakaszai, továbbá a Barát (jobbparti), Aranyhegyi patak, Határ árok, Hosszúréti, Szilas, Mogyoródi, A meleg és langyosvízi forrásokat a 15-ös számú vízrendezési terv lapon tüntettük Csömöri, Rákos patakok torkolati visszatöltésezései és a Margitszigeti jobb és fel, de részletes ismertetésük a fürdőellátási fejezetben található. balparti árvízvédelmi művei alkotják. Ezek együttes hossza — figyelembe véve a folyamatban lévő, befejezés előtt álló védműépítéseket — 83,6 km-re tehető. BARLANGOK A másodrendű védvonalak, amelyek az ártéri területen helyezkednek el, 12,8 km hosszúak. A védművek a jobbparton (Budán) 7 árvízvédelmi öblözet, míg a Az OKTH felmérései értelmében barlangnak tekintünk minden olyan, a szilárd balparton (Pesten, idesorolva a margitszigeti öblözetet is) 9 árvízvédelmi öblözet földkéreg kőzeteiben természetes úton kialakult üreget, amely az ember számára is védelmét biztosítják. 54 ' 2.11.3- 2.11.4 ! — i
