1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
325
Az elmúlt időszakban a szükséges vízrendezési munkálatok elsősorban a tömeges Ezeken a területeken tilos a szennyvízszikkasztás, és mint minden építési tevékenysélakásépítésekkel összefüggő területekre összpontosultak. Ugyancsak kiemelt feladat get, a vízrendezési munkákat is különös körültekintéssel kell elvégezni. : volt a leggyakrabban kiöntést okozó Rákos- és Szilas-patak medrének kiépítése. HIDROGEOLÓGIAI VÉDÖÖVEZETEK A felszíni vizek befogadóinak vízminősége A Duna a főváros feletti szakaszon kismértékben szennyezett. A vízminőségi a védőövezeteken belül cél a főváros hév- és gyógyvizeinek védelme, ezért tilos a mutatók közül a szervesanyag és az ezzel összefüggő nitrogén tartalmú ionok, a szennyvizek szikkasztása és minden szennyezéssel járó tevékenység, biológiai állapot, időnként a fenol- és olajtartalom haladta meg az l.o. vízminőség határértékét. A nitráttartalom a hetvenes években emelkedett, az utóbbi néhány A védőövezetek kerületenként: évben stagnált. A fenol és olajtartalom átlagértékei — az energia hordozók arányának változása függvényében — kismértékben ingadoztak. II. Rókus-hegy Szemlő-hegy A fővárosi Duna-szakaszt naponta közel 500 t szervesanyag, 180 t lebegőanyag, 20 Ferenc-hegy t ammónium-ion, 3 t ANA detergens, 440 kg fenol terheli. Az elkeverés a József-hegy bevezetéstől 50 km-re történik meg, sőt a parti bevezetések hatása — kedvezőtlen Il-lll. Mátyás-hegy elkeveredés miatt — még hosszabb távon is kimutatható. A Duna vízminőségét a I—XI. Gellért hegy parti bevezetések erősen rontják. A kissé szennyezett víz mezőgazdasági célra XI. Kis-Gellért hegy közvetlenül, kommunális és ipari célra megfelelő kezelés után hasznosítható. Főleg Keserűvíz telepek téli kisvízi időszakban kritikus a vízminőségi állapot. A parti szűrésű kutatknál XI—XII. Sas-hegy emelkedik a nitrát és ammónium tartalom. XII. Martinovics-hegy Bakteriológiai szempontból a Főváros térségében a víz III. osztályú szennyezettségű, Ezenkívül tilos a szennyvíz szikkasztása a XXII. Budafoki pincerendszer fölötti fürdésre alkalmatlan. A Ráckevei (Soroksári) Duna minőségét a Duna tápvize, és lakóterületeken. A Lukács fürdő forráscsoportjának védelme érdekében jelenleg különösen az alsó szakaszon az időszakosan fellépő biológiai túlprodukció határozza folyamatban van egy szikkasztás, csatornázottság szempontjából történő vizsgálat, meg. A szennyezések döntő többsége a Kvassay-zsilip - Szigetszentmiklós közötti mely a Frankéi Leó úttól ÉNy ra aRózsadomb, Szemlő-Rókus-Ferenc-József— szakaszon éri el a Dunát. Legjelentősebb a Dél pesti szennyvíztisztítótelep hatása. A Mátyás-hegy Csatárka mintegy 5 km2-nyi területét érinti, jelentős mennyiségű szerves anyag és ammónium-ion — különösen hirtelen felmelegedés esetén —, az oldott oxigén tartalmat a kritikus érték alá csökkenti. A fővárosi szakasz kémiai szempontból „kissé szennyezett". A Ráckevei (Soroksári) Duna nitráttartalma a 70-es években nőtt, a 80-as években stagnált. Kismértékben MÉLYTERÜLETEK csökkent az utóbbi években a fenol- és az olajtartalom. Bakteriológiai szempontból a legfelső szakasz a Duna vízminőség változásait követi. Az 52—40 folyamkilométerek között érik a Dunát a legjelentősebb szennyezések, melyek hetására bakteriálisán Mélyterületnek minősülnek a főváros azon mélyfekvésű, lefolyástalan területei, „erősen szennyezett IV. o., középső szakasza „szennyezett' III. o., alsó szakaszára melyeknél a szenny- és csapadékvíz elvezetés megoldatlan, illetve ahol az elvezetés a bakteriális szennyezettség csökkenése jellemző, télen általában tiszta, nyáron csak részleges. „kissé szennyezett" II. osztályú. A mélyterületek nagyobb része magas vízállású terület, s mint ilyen problémát A fővárosi kisvízfolyások minősége kedvezőtlenebb. Befogadói a vízgyűjtőterületü- jelentenek építési, mezőgazdasági és nem utolsó sorban környezetvédelmi szempont kön lévő — nem kellő mértékben, vagy egyáltalában nem tisztított — főváros ból. E területeken a szennyvíz elhelyezés megnyugtató módon való megoldása környéki települések és több jelentős ipari üzem szennyvizének. A főváros lakott elsőrendű feladat. Ilyen szempontból kiemelendők a mélyterületek közül azok, területein folynak át, többnyire nyíltfelszínű csatornaként. melyek a vízbázisok hidrogeológiai védőterületét érintik, vagy azok közelében A főváros területén, főleg az engedély nélküli csatornabekötések a jelentős vannak, szennyező tényezők, valamint az illegális szemétlerakások. A mélyterületek a domborzati viszonyok és a csatornázottság függvényeként a f A felszíni vízrendezési (15. sz.) tervlapon a főváros vízfolyásain kívül feltüntettünk főváros peremkerületeiben találhatók. így az Aranyhegyi- és a Rákos-pataktól olyan területlehatárolásokat, melyek a területfelhasználási (1. sz.) tervlapon is északra, valamint a Budaörs és Rákoskeresztúrt összekötő vonaltól délre helyezkedszerepelnek, de jellegüknél fogva a vízrendezéshez szorosan kapcsolódnak. Ilyenek nek el. ' — a hidrogeologiai védőövezetek- a mélyterületek, Az utóbbi 20 év nagyarányú építkezései - elsősorban a lakótelepek létesítése és a — a csúszásveszélyes területek, hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztései - ez időszakban 15 mélyterület- a források, végül részben, vagy teljes mértékben való megszűnését eredményezték. így a jelenleg — a barlangok. nyilvántartott mélyterületek száma 42. Ebből Budán 12, Pesten 30 található. 52 | » . .■ I# 2.11.3 . 'I : i
