1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
324
Észak-budapesti tisztítótelepen az I. ütemben mintegy 350 m3/nap földnedves állagú —XV. kerület. Nyugati oldala és az Újpalotai lakótelep csatornázott, amelynek a iszap keletkezik. hálózata külső vízgyűjtőterületekről már nem terhelhető. A kerületcsatornázásá’ A keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megoldása elengedhetet- hoz jelentős gyűjtők megépítése szükséges. len. Az iszap nehézfém tartalma miatt a mezőgazdasági elhelyezhetőségnek jelenleg - XVI. kerület. Csatornázottsága alacsony. A kerület szennyvizeinek elvezetése két nincsenek meg a feltételei. főgyűjtőt igényéi. Ezek egyike a Pósa Lajos utcai már üzemel, a második Baross utcai — építése a VI l. ötéves tervre van előirányozva. _ XVII- kerület. A csatornázás elválasztott rendszerű. A szennyvízfőgyűjtő megépült. A csapadékvíz elvezetése zömében árokhálózattal történik. A családiházas övezetekben a szennyvíz mellékhálózat fejlesztése megkezdődött. A meglévő csatornahálózat területi értékelése — X., XIV. kerület. Túlnyomórészt egyesített rendszerrel csatornázott. A két kerület a még beépíthető területek ismeretében határán lévő Kerepesi úti főgyűjtő tehermentesítése szükséges. A X. kerületben a BNV és Fehér út környékének csatornázása megoldatlan. (Értékelés Dél-Budától kezdve, az óramutató járásával megegyezően, az érintett — XVIII., XIX., XX. kerület. A Del pesti szennyvíztisztító telep vízgyűjtőjéhez vízgyűjtő területek ismeretében). tartoznak. A XIX. és XX. kerületben a Kispesti lakóteleppel a főgyűjtőhálózat részben megépült, ehhez kapcsolódik a pestlőrinci hálózat is. — XXII. kerület. Nagytétény, Budafok; csatornahálózata csak a lakótelepeken mint Kispest, Pesterzsébet és belső-Lőrinc nagyrésze már ellátott, míg külső-Lőrinc, pl. Leányka utca, Rózsakerti úti, Bartók Béla úti lakótelep épült ki elválasztó Pestimre és Soroksár csatornázása megoldatlan. rendszerben. A meglévő családiházas terület nagy része csatornázatlan, csak a jelentős csatorna értéke a térségnek a külső lőrinci (Ferihegyi) szennyvízfőgyűjtő, nagyobb gyűjtő utakon épült ki szennyvíz- és csapadékvíz csatorna, illetve árok amelybe a nyomvonala melletti területek bekapcsolhatók, pl.: SaIlai úti lakótelep, hálózat. Az elválasztó rendszeren belül a csapadékvizek befogadója a Sósmocsár árok és A terület topográfiai és geológiai adottságai (pince rendszerek) teljes csatornázott- Gyáli patak vízrendszere, végső recipiens a Soroksári Dunaág. ságot igényelnek, egyenlőre befogadó a Duna, távlatban ki kell építeni a — XXI. kerület. A Csepel-szigeten az egyesített csatornahálózat túlnyomórészt szennyvízfőgyűjtőt. kiépült, a Vas Gereben utcai szivattyúteleppel. A Királyerdő dombos területe — XI. kerület. A meglévő beépítetteket tekintve ellátatlan a Sashegy déli oldala és a családiházas beépítésével csatornázatlan. Kelenvölgy. Több jelentős gyűjtő, illetve főgyűjtő építése és felbővítése szükséges. A Madárhegy térsége még csatornázatlan. A szennyvíz elvezetése az agglomeráció felé aránylag reális beruházással megoldható, tekintettel arra, hogy a csatornaháló zat a gazdagréti rendszer tovább nem terhelhető, a Bartók Béla úti gyűjtő pedig felújításra és bővítésre is szorul. — XII. kerület. A Szabadság-hegyoldalában lévő területek csatornával elláthatók, a gyűjtőknek csak egyes szakaszait kell felbővíteni. — /—//. kerület. Belső területének gerinchálózata megfelelő. Hiányzik a II. kerület- 2.11.3 VÍZRENDEZÉS ben az Ördög árok egyesített rendszerű zárt szelvénye (Völgy utca, Páfrány utca), amely befogadója lehetne a I l/A kerület szennyvízcsatorna hálózatának, amely jelenleg lényegében teljesen csatornázatlan. A főváros területén — a zártszelvényű csatornákon kívül — időszakos és állandó — II/A kerület. Adottságai csatornázás szempontjából kedvezőtlenek, a topográfiai vízfolyások rendszere szállítja a csapadékot, a vízrajzilag kapcsolódó, közigazgatási adottságok miatt a gravitációs rendszerbe átemelőket és nyomott szakaszokat kell határon túli területek csapadékvizeivel együtt. A befogadó részben az egyesített beiktatni. rendszerű csatornahálózat, vagy közvetlenül a Duna. — III. kerület. Csatornázási rendszere a Zsigmond tértől az Aranyhegyi patak vonaláig megoldott A hálózat további fejlesztésének akadálya o Zsigmond téri A ler,,|etének 71%.árú| ,373 km2|, va|amim a vízrajzilag kapcsolódó á uTá8nfohI!\ekiéaíttnf9a' mellekgyu|toket csak az átemelő rekonstrukció- agglomerációs övezet egy részéről (784 km' 1182 km hosszú, fővárosi kezelésben A/TanyhegyTp'Stól északra kiépült a Pók utcai lakótelep, a területet érintő levő állandó és időszakos vízfolyás, illetve árokhálózat vezeti a csapadékvizet a főgyűjtő szakasszal és az ideiglenes Pók utcai átemelővel, ehhez fog kapcsolódni a Dunába A halMat földmeder, 41,4%-a burkolt, m,g 6,7% a zartszelvenyu. Mocsáros dűlő ltp. hálózata, amely VII. ötéves tervben kezdődő beruházás. A lakótelep csatornahálózatának kiépítése után lehetőség nyílik az Aranyhegy A főváros időszakos vízfolyásai csapadékvizet általában a tavaszi hóolvadás során és csatornázására. nagyobb esőzések alkalmával vezetnek. A befogadók nemcsak élővízfolyások, hanem A Csillaghegyi családiházas területen hiányzik a főgyűjtő. A békásmegyeri — főleg a budai oldalon — olyan egyesített rendszerű gyűjtőcsatornák, amelyek már lakótelep hálózata a fölöttes Öfalui területet fogadni tudja. kiépültek, vagy megépítésükre távlatban javaslat van.-- IV. kerület. Hálózata kiépült, illetve az új beépítésű területeken (Káposztásmegyeren) jelenleg épül. Azoknál a vízfolyásoknál, amelyeknek alsó szakasza már egyesített rendszerű A hálózat befogadója az Észak-budapesti szennyvíztisztítótelep. Az újpest, gyűjtőként üzemel, a nyiltszelvényű meder vízelvezető képességét az alsó zártszel yiiYw 0\//trU\/C/'/ ^ uAL 1 v l- j t a t" á h i " l- ’ i t ■ i i vényű szakasz vízvezető képessége határozza meg. A főváros területén előforduló-XIII., V., VI., VII., VIII., IX. kerület. A fovaros belső kerületei, ahol a , , , . ....... ..... , , csatornahálózat 100%-osan kiépült. Ezeken a helyeken a hálózat nagyrésze, illetve vízfolyások jellegüket tekintve igen változatos kepet mutatnak, a szivattyútelepek rekonstrukcióra szorulnak (Angyalföldi, Ferencvárosi). Megépítendő a Kőbányai út - Hungária körúti főgyűjtő, mely Pest-közép A üuna jobb partján hegy- és dombvidéki vízrendszerek találhatók, a balparton jelenleginél biztonságosabb szenny- és csapadékvíz elvezetésére hivatott. Nagy pedig síkvidéki belvízrendszerek is kialakultak. A beépített területen általában 3/o-os távlatban pedig a Nagykörúti főgyűjtővel párhuzamosan főgyűjtő építésére is előfordulási valószínűségű, a külterületeken pedig a 10% os nagyvizek kiöntésmentes szükség lesz. /i/t / levezetése a cél. ! ; GB I é 2.11.2-2.11.3 mmmmm ......a —i——
