1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
314
A sportterületek alapvetően két kategóriára oszthatók: Kiemelt egyesületi sport- Az üdülőerdők és gazdasági erdők aránya logikus és megfelelő, a véderdők aránya a L területek, melyek elsősorban a minőségi sport érdekeit szolgálják és kisegyesületi, szükségesnél kisebb. Elsősorban a nagy iparterületeket a lakóterületektől elválasztó [ vállalati, lakossági sportterületek, melyek célzottan a tömegsport és a népegészség- erdősávok hiányoznak. A korábbi városrendezési elképzelésekben felvázolt véderdő| ügy érdekeit szolgálják. területeket nem alakították ki. (Csepel, Ferencváros, Kőbánya) I A lakossági sportolás bázisai még a lakóterületi és városi parkok sportolásra alkalmas f területei, valamint a parkerdők. A budai oldal ellátottsága ebből a szempontból is Kedvezőtlen a pesti oldal erdeinek fafaj-összetétele üdülési szempontból. A telepített I kedvezőbb. nyárasok, akácosok és fenyvesek mint üdülőerdők, értelemszerűen csökkent I értékűek. A jobbparti őshonos tölgyesek, bükkösök és cseresek a szabadidő szabadban való eltöltéséhez kedvezőbb feltételeket biztosítanak. A parkerdők j Fasorok: a városi zöldfelületi rendszer vonalas létesítményei, melyeknek a városkép műszaki felszereltsége (sétautak, pihenők, esőbeállók, tűzrakóhelyek stb.) is színvo[ alakításában és a környezptminőséa javításában jelentős szerep jut. Adatait a nalasabb a budai oldalon, f FŐKÉRT fenntartási kimutatásai tartalmazzák. Budapesten összesen 554, 317 db l útsorfa volt 1986. I. 1-én. Legkevesebb útsorfa az V., VI. és VII. kerületben van, legtöbb a XVIII. és XX. kerületben. A teljes famennyiség mintegy 3000 km Mezőgazdasági területek (külterület) teljes mennyisége 9500 ha, a főváros terüleének egyoldalon fásított útszakaszt jelent. Megjegyzendő, hogy a fasorok fajtaösszetétele 18,1 %-a. sok helyen kedvezőtlen, így a városi ártalmak fokozottan pusztítják azokat. További j jelentős veszélyeztetést jelentenek az útkorszerűsítések, közműátépítések, műtárgy| építések és maga a géjárműforgalom. A ps+ttflóst a pótlás sem mennyiségi, sem MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK 2.8-7 táblázat j minőségi értelemben nem követi. A fasorokegy része fokozott jogi védelem alatt áll, a védett fasorokat a „B.V.SZ." tételesen tartalmazza. KERÜLET HA II. 342,0 | Erdőterületek: a zöldfelületi rendszer legjelentősebb külterületi elemei az erdők. ***• 251,6 v Szerepük a városklíma alakításában, a környezetminőség javításában és a pihenési- lv< 32g’2 j ■ üdülési lehetőségek biztosításában pótolhatatlan. xj 328'3 XIV. 1120,1 ERDŐTERÜLETEK (MÉM ERDŐRENDEZŐSÉGI 2.8-6 táblázat: XVI. 891,4 SZOLGÁLAT 1986. I. 1-1 ADATAI ALAPJÁN XVII. 2037,9 xvm. 263,3 KERÜLET HA XIX. 34,2 II. 968,5 XX 2776,9 I III. 420,4 XXI. 138,2 j IV. 105,5 XXII. 741,8 j IX. 45,0 X. 211,8 XI. 1003,0 j XV. 214,7 Budapest közigazgatási határain belül a mezőgazdasági termelési tevékenység XVI. 266,5 alárendelt az ipari, kereskedelmi és egyéb ágazatok tevékenységéhez képest. Az itt XVII. 646,7 gazdálkodó mezőgazdasági üzemek termőterületének általában csak kisebb, esetenXVIII. 485,8 Ként elhanyagolható része van Budapest területén belül. A földek termőhelyi értéke XIX. 17,4 zömmel az országos átlag körül, vagy az alatt van. A mezőgazdasági tevékenység xx- 509,8 természetszerűleg a peremkerületek egy részében folyik, legjelentősebb az észak xx1, 12,9 keletpesti, és délpesti térségekben. A budai oldalon a külterületek jelentős része nem ÖSS SEN- 52447 mezőgazdasági hanem erdőgazdasági kezelésben van. A meliorálásra érdemes, fejleszthető mezőgazdasági területek Soroksár és Rákospalota térségében nyúlnak be 7 „' Í kis mértékben a Főváros területében, (a GATE agroökopotenciái értékelése alapján). Mivel Budapest területe 52250,0 ha az erdősültség arány 10%-os, szemben a kedvezőnek tartott 20%-os aránnyal. Az egy lakosra jutó erdőmennyiség 25,1 m2. A Egyéb növényzettel fedett területek: ide sorolható a jelentős zöldfelülettel rendelkeközparkok, közkertek sportterületek, erdők együttes mennyisége 7733,7 ha lakoson- ző közintézmények, mert a főváros zöldfelületi rendszerének jelentős elemei a ként 38,67 m2 Budapesten. közforgalom elől elzárt, de értékes növényállománnyal is borított intézményterületek. Legjelentősebbek a következők: | Az erdőterületek megoszláa a Pilisi Parkerdőgazdaság adatai alapján a következő: — Működő temetői Közjóléti- üdülőerdő: 92,3% - Lezárt és átalakítás alatt álló temetők gazdasági erdő: 3,3% — Kórházkertek j véderdő 3,7% ~ Egyéb intézmények (Fővárosi Állat és Növénykert ELTE Illés utcai botanikusf egyéb erdőterület: 0,7% *<6rt^ H ' 41 . ! _ ^ p I * »- «•»» a# 2.8.1 i. 3
