1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
310
____________________________________ .___________________________mm « I --------------- !------------------|----X g ' ' , ■» *’ I i 2.7 2.7 IPARI ÉS RAK i ÁROZÁSI TERÜLETEK szellemi kapacitások koncentráltságára. A felsőfokú oktatási intézmények több mint 41%-a a fővárosban működik és ezekben az intézményekben tanul az egyetemi hallgatók csaknem fele. Bár a főváros felsőfokú oktatásban betöltött Az ország ipari termelése nagyfokú átalakuláson megy keresztül. Erőteljesen szerepe az elmúlt 15-20 évben csökkent, a vezető szerepe megmaradt. A érvényesül a korábban meghirdetett szelektív-intenzív iparpolitika, s ennek végrehaj- középfokú szakember és szakmunkás-képzésben betöltött szerepe megfelel az ipar tása befolyásolja a budapesti ipari és az iparral összefüggő tevékenységek helyzetét. súlyarányainak, figyelembe véve a vállalatok keretében működő, célirányos oktató Bár Budapest részesedése az ország ipari termeléséből az elmúlt két évtizedben intézményeket is. Bár a magas képzettség az intenzív fejlesztés szempontjából jelentősen csökkent, mégis még ma is itt állítják elő a termékek közel 35%-át és az előnyös, a vidéki iparfejlesztés szakmunkaerő kereslete meghaladja az ottani export több mint 40% át. Itt foglalkoztatják az országos ipari létszám 23%-át és az kínálatot. A fővárosban több értelmiségi szakmában, túlkínálat van. itt lévő állóeszköz bruttó értéke kb. 180 Milliárd Ft. (Az országos állomány 21 %-a) A Budapesten települt ipar épületállománya az országos átlagnál elavultabb, valamint itt helyezkedik el az ipari kutatóhelyek 64%-a. viszont a működtetett termelőberendezések, technika és technológia színvonala magasabb az országos átlagnál. A vidék iparosítása mellett a fővárosi ipari koncentráció folyamatos mérséklése, —A magyar ipar mintegy 200 gyártási ágából több mint 150 megtalálható szelektív fejlesztése kezdődött el már a hatvanas évek iparpolitikájában az Budapesten is. Ez túlzottan széles skála. A szelektív fejlesztéssel e túlzott egészségesebb iparszerkezet és a területi fejlettségi aránytalanságok kiküszöbölése profilszélesség szűkítését is el kell érni. érdekében. — A fővárosi ipar létszám- és eszközarányának megfelelő az azonos ágazati szerkezetű országos termelésből való részesedése. Jövedelemtermelés, energia- és A vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtásának, valamint a gazdálkodó anyagigényesség szempontjából viszont a budapesti ipar termelési szerkezete szervezetek termelési gazdasági érdekéből következő kezdeményezései eredménye- kedvezőbb, a fedezeti hányaddal mért jövedelmezőség Budapesten az országos ként a budapesti ipar súlya az országos iparszerkezetben csökkent. A hatvanas évek átlagnál magasabb. közepétől napjainkig 1500-1800 kisebb-nagyobb ipari telephely szűnt meg, vagy - A fővárosi vállalatok, szövetkezetek a termelésük vidékre telepítése során a vidéki cserélt gazdát, részben hatósági intézkedésre (kb. 250 telephely), részben budapesti telephely létesítései, költségigényességük miatt - lekötötték fejlesztési eszközeterületi koncentráció, vagy vidékre telepítés következtében. A fővárosi telephelyek iket, ezzel korlátozták a fővárosi üzemekben az új technikák, intenzív technolószámának csökkentésében, a termelési struktúra átalakításában azonban fokozatosan giák bevezetését. Számos esetben elmaradt, vagy késedelmes volt a Budapesten csökkent a felső határozatok alapján megvalósult kitelepítések, profilváltások meglevő kapacitások intenzifikálása is és korlátok közé szorultak a nagyobb szerepe és egyre inkább a vállalatok gazdasági érdeke vált meghatározóvá. Az eddigi termelékenységet biztosító, munkaerőt felszabadító technológiai beruházások, összes telephely-megszüntetés, vidékre történt technológia áttelepítés négyötöde - Az elmúlt években a főváros munkaerőhelyzete az országos átlagnál jobban vállalati, szövetkezeti elhatározásból történt. Az ipari foglalkoztatottak 35%-os romlott. Az intenzív fejlődéshez szükséges munkaerőstruktúrában a hiányszakmák létszámcsökkenéséből 14-20%-os fogyást eredményezett a kitelepítési határozatok egész sora alakult ki. végrehajtása miatt megszűnt munkahelyek száma. A kapcsolódó vidéki iparosítás - A gépek és berendezések kapacitáskihasználása a fővárosban nagyobb mértékben zömmel Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Bács Kiskun és Tolna megyét érintette. csökkent, mint vidéken. — A budapest ipar telephelyhálózatának erős széttagoltsága gátolja az irányítás és a A budapesti ipari termelés ágazati szerkezetében a feldolgozóipari ágazatok bruttó termelésszervezés korszerűsítését és emeli a termelés költségeit mivel többlet termelési értékben mért súlya közel 90%. A feldolgozóiparon belül a folyó áron szállítási, raktározási és készletezési feladatokat is ró a vállalatokra, számított bruttó termelési érték, foglalkoztatott létszám és lekötött bruttó — A telephelyek mintegy 30%-a sűrűn lakott, illetve beépült területeken helyezkeállóeszközérték alapján 1984-ben a gépipar, a könnyűipar, a vegyipar és az dik el, bővítésükre nincs lehetőség. Jelenlétük számos esetben akadályozza a élelmiszeripar foglalta el a vezető helyet. Az alapanyagipar súlya — ideértve a fővárosi városrendezési és területfejlesztési tervek végrehajtását, bányászatot és a kohászatot — mintegy 7%-os arányával nem volt jelentős. E tekintetben azonban eltérően kell értékelni, különösen a kisvállalkozásokat, a A fővárosi gépipar és vegyipar (utóbbin belül elsősorban a gyógyszeripar) termelése szövetkezeteket és a kisipart attól függően, hogy termelő, vagy szolgáltató az elmúlt tíz évben az ipari átlagnál dinamikusabban fejlődött. Jelenleg a tevékenységet folytatnak-e. A fogyasztási szolgáltatásnál a területileg tagolt, a gyógyszeripar 80%-a, a műszeripar 63%-a, a nyomdaipar 60%-a, a villamos gépgyárts fogyasztók által könnyen elérhető kisüzemi hálózat a kívánatos. Ezért célszerű lenne 56%-a, a híradás- és vákuumtechnikai ipar 52%-a kötődik Budapesthez a termelési az adott helyen fejlődésképtelen üzemek helyén szolgáltató blokkokat kialakítani érték alapján. több szakmában, majd ezekhez kapcsolódó kisipari tevékenységet folytatni. A fővárosi ipart olyan adottságok, ellentmondások, tények jelIlemzik, amelyeket a — A fővárosi ipari telephelyek tevékenységei, termelési folyamatai között még sok a racionalizálási os szelektív intenzív fejlesztési célok meghatározásakor a hatékonyság- környezetszennyező, annak ellenére, hogy az elmúlt években számos ilyen javulás érdekében figyelembe kell venni. tevékenységet telepítettek ki a fővárosból, illetve megszüntették a környezetA budapesti ipari létszámban jelentős a kb. 50 000 fő ingázó szerepe, akik közül szennyezést. A vállalatok a környezetvédelmi berendezések magas költségei mintegy 30 000 fő az agglomerációs területről jár be. E tényező a munkaerő miatt és beruházási források híján — többségükben a bírság fizetésének a mérleg alakulásában kissé csökkenő, de mindenkor bizonytalansági faktor, gyakorlatát követik. alakulására néha ellentmondó prognózisok készülnek. Hasonló a helyzet a nem — A telephelyi racionalizálás, intenzív termelésfejlesztés pénzügyi erőforrásai a nagy számú, mégis jelentős külföldi munkaerővel is. Az iparpolitika számol az fővárosi iparvállalatok számára is korlátozottak. A rendelkezésre álló saját ingázók kialakult nagyságrendjének fennmaradásával. források és hitelek, valamint az állami támogatások nagysága csak fokozatosan — Az iparban foglalkoztatottak iskolai végzettsége Budapesten az átlagosnál maga- teszi lehetővé a telephelyi hálózat racionalizálását és korszerű, automatizált, sabb. Az ipari kutatóhelyek 64%-a a fővárosban van. Ez egyértelműen utal a munkaerőt felszabadító új technológiák létrehozását. 3/0 37 1 " '
