1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
308
• ! 11 1 2.6 két közkedvelt fürdője, a Sportuszoda és a Palatínus strand, továbbá a szabadtéri Műemléki együttesként kell figyelembe venni a Belváros teljes egészét, még akkor is, színpad és a két reprezentatív szálloda. A szigeten a nagyközönség számára szolgáló ha a hivatalos műemlékjegyzék szerint az csak a töredékére érvényes. A pesti árusító pavilonok, WC-k stb. színvonala elfogadhatatlanul rossz, s ez az egész Belváros a középkori Pest városfalakkal övezett területét és az attól északra, a múlt környezet értékét csökkenti. században, már rendezési terv alapján beépített Lipótvárost foglalja magába. A Lipótváros Budapest kormányzati negyede, nagy középületei - többségükben jó A főváros Duna-balparti oldalát, Pestet a XIX századi gyors fejlődés alakította ki, állapotban — eredeti funkcióját teljesíti ma is, kivételt képez a Kossuth téren a volt melynek városszerkezetét — a dunai hidakhoz érkező körutak és az azokra merőleges Kúria, ma Néprajzi Múzeum és a Szabadság téren a volt Tőzsde, ma MTV székház, sugárutak rendszerét — követi a közelmúlt városfejlesztése is. A pesti település fő Az üzleti—, idegenforgalmi központ Pest középkori részét foglalja el, melyben a váza a körúttal és a sugárirányú nagy főútvonalakkal, a városkép szempontjából gyalogos zónák kialakítása — a Váci utcában, Vörösmarty téren-Duna korzón — nagy meghatározóak. E terület foglalja magába a fővárosi belső kerületek épület- és minőségi változást hozott, a környező épületek, üzletek felújításával. Nagy műemlakásállományának építészetileg legértékesebb részét, mely rehabilitációs átépítésre léki értéket képviselnek a Belváros templomai és súlyos helyreállítási feladatot vár. jelentenek, mert legtöbbjük műszaki állapota nem megfelelő (Szt. István Bazilika, Egyetemi templom, Petőfi téri görögkeleti, Szerb utcai szerb ortodox templom). A fővárosi belső kerületek lakásállománya a múlt század második felében, illetve a századforduló körüli évtizedekben keletkezett, épült. Az akkori társadalmi és A pesti oldal legnagyobb és legértékesebb műemléki együttese az egykori Sugárgazdasági viszonyokból következően már eredetileg is vegyes volt a lakásállomány majd Andrássy, a mai Népköztársaság út palotasora, mely külső-belső kialakításában minősége, az igen jó minőségű és rendkívül silány lakások városrészenként, gyakran rendkívül gazdag és igényes. A neoreneszánsz stílusában kialakított formagazdag egy és ugyanazon épületen belül is váltakoztak. Az épületállomány felújítása a II. homlokzatok és a belsők a százesztendős avulás után is őrzik minőségüket, világháborút követő évtizedekben nem tartott, s ma sem tart lépést az avulással. Felújításuk, amint azt az Operaház, Drexler palota, régi Zeneakadémia példája Egyidejűleg kiéleződött az ellentmondás az újonnan épült, minden kényelemmel mutatja, jelentős feladat, különösen azért is, mert a meg nem felelő használatokat (összkomforttal) ellátott és az egyre rosszabb állapotba kerülő régi lakások között. igényesre kell váltani, a lakások rossz átalakítását rendezni kell. A Népköztársaság Ez az az épületállomány a főváros jellegzetességét, arculatát alkotja a Duna balparti, útját lezáró, Hősök téri épületegyüttes, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok pesti oldalán, melybe — mint kötőszövetbe — ágyazódnak a jeles középületek. A állapota szintén kritikus. főváros pesti oldalán e városképi jellegzetességként ismert középüle- A l:)e,sö kerületekben a hagyományos városképet alkotó tömbök elavult lakásállo• tek elhelyezése, kialakítása a XIX században gyökeredzik. Ekkor a rohamosan mányán kívül súlyos gondot jelentenek a műemléki védelem alatt álló nagy fellendülő ipar, a társadalom minden rétegében megnövekedett lakosságszám sokféle középületek, köztük sok egyházi épület, az ELTE Múzeum körúti és kerti új igényt támasztott, nem utolsó sorban a külföldi fővárosok — Bécs, London és épületegyüttese, a SOTE belső és külső klinikai tömbje, a Pollack Mihály téri paloták , Párizs fejlődésének ismeretében E korszakban létrehozzák azokat a közintézménye- és a Nemzeti Múzeum, a Dohány, a Kazinczy és a Rumbach utcai zsinagóga stb. két, melyek az ország politikai és gazdasági irányításához szükségesek, a kultúra és a tudomány nagy középületeit,a gazdasági fejlődés megkívánta kereskedelmi és ipari A pesti oldal külső kerületeiben egy-egy védett építmény található, többnyire épületeket. Mindez olyan színvonalon történt, hogy azok ma is ellátják szerepüket, egyházi épületek, templomok megfelelő állapotban, E kerületek régi kisvárosi sőt idegenforgalmi nevezetességek, mind pl. a Parlament, Magyar Nemzeti Bank központja, kertes beépítése, zártsorú, szerény eklektikus családi házai - noha nem épületei a Szabadság téren, Rosenberg házaspár utcában a Magyar Tudományos állnak műemléki védelem alatt — helyi értéket képviselnek. Ezeket korábban nem Akadémia a Roosevelt téren, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok a Hősök sok figyelemre méltatták, ennek ellenére még menthetőek maradtak (Kőbánya, terén, a Mezőgazdasági Múzeum a Városligetben, az Eötvös Lóránd Tudományegye Pesterzsébet, Soroksár stb.) A XIX. kerületben, Kispesten a Nagykőrösi u.- Határ u.tem a Múzeum körúton és az Egyetem téren, a Szépművészeti Múzeum körúton és az Ady Endre u.- Bercsényi út között épült a Wekerle telep e század elején egységes Egyetem téren, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok a Hősök terén, a rendezési terv alapján, mintegy 40 fajta háztípusból, az alapellátáshoz szükségesekkel Vásárcsarnokok valamint a Nyugati és Keleti pályaudvar, a Duna-parti malmok, (üzletek, mozi, stb.) A központ kialakítását és a Petőfi-, ma már Kós Károly tér mezőgazdasági feldolgozó gyárak stb. 10-11-es számú házait Kós Károly tervezte 1912—1913-ban. Ez a századelejei kiváló építészeti- városfejlesztési alkotás 1976-ban került műemléki védelem alá, s addig — sajnálatos módon — sok olyan bővítés, átalakítás készült, mely nem vette figyelembe A XIX. század második felében lezajlott folyamatnak az építészeti-, városfejlesztési a ter^et formavilágát, kereteit szabta meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tevékenysége, mely az azóta eltelt évszázad távolából egyre inkább tarthat igényt elismerésre Az FKT munkáját a Veszélyeztetett nagyértékű műemléképületek város mérnöki felmérésével kezdte, melynek alapján tervpályázatot írtak ki a főváros szabályozására. A pályázat nyertes tervei közül a két első helyezett magyar volt, I. kér. Ybl Miklós tér 2-6 Várkertbazár; a királyi palota díszkertjének lezárása a Lechner l.ajos, valamint Feszi Frigyes, aki a pesti Vigafó tervezőjeként ismert. A Várhegy délkeleti lejtőjén, két végén egy-egy eklektikus lakóházzal. Az építészeti nyertes tervek alapján a Fővárosi Közmunkák Tanácsa saját műszaki osztályán szobrászati elemekkel gazdagon díszített együttes fontos városképi elem. Helyreállíkészültek azok a városszabályozási tervek, melyeknek a mai főváros nagyvonalú, tása megtörtént 1961-ben, majd az Ifjúsági színpad rendezvényeinek adott helyet nagyszabású alkotásai köszönhetők, köztük a már ismertetett középületek telepítése egészen a közelmúltig. A nagyszámú közönség túlzott igénybevételt rótt az épületre, és Népköztársaság útja (Andrássy út) kiépítése, a kontinens első, földalatti villamos a teraszokra vezető rámpa oszlopos mellvédje leomlott, a vízelvezetés hibái miatt az vasútjával együtt. Az említet nagy középületek — Parlament, MTA Vigadó, épületegyüttes lassan csúszik a Duna felé, s a teljes tönkremenetel jegyeit mutatja, Operaház, Nyugati , Keleti pu. állapota jó, illetve megfelelő, míg a századfordulón 1985 óta használat nélkül maradt Ybl Miklós jeles alkotása, v épült vásárcsarnokok, a Batthyány és Klauzál tériek kivételév/el, helyreállításra i. kér. Ybl Miklós tér 9-10, Várkert kioszk, szintén Ybl Miklós alkotása, s a szorulnak, hasonlóképpen a nagy múzeumok is. Várkertbazárral együtt a budai Dunaparton a Vár—, az egykori királyi palota $ U® * Bl 35
