1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
301
ff\V i , 2.3.1 2.3.2 BUDAPEST LAKÁSÁLLOMÁNYÁNAK TERÜLETI MEGOSZLÁSA (e. lakás) 2 3.-1 tábláim jelentős része, végül ide tartoznak az utóbbi 30 év alatt épült többszintes, tömbtelkes beépítésű új lakónegyedek is. Ide tartoznak a BVSZ '86. 01, 02, 11 és 12 jelű ’ lakóépületeinek megfelelően beépített lakóterületek. TERÜLETI CSOPORTOK 1970 1980 1986 VÁLTOZÁS%-A . .. , ,, , „■ 1970 - 1986 a v^ros,as beépítésű területeknek sorolhatók a telkes, alacsony szintszámú, KÖZÖTT zártsorú, részben iparral vegyes átmeneti övezetek (mint pl. Öbuda, Angyalföld, ---------------------------------------------------------- Kőbánya egyes része), a telkes szabadonálló társasházas területek (pl. az óbudai Központi fekvésű kerületek hegyvidék belső fekvésű lakóterületei, Zugló egyes részei). Az új lakónegyedek egy (I., V-IX.) 178,7 175,2 175,8 - 1,6 része is ide sorolható, ha a bruttó lakássűrűség a 30—95 lakás/ha lakássűrűségi Budai kerületek tartományba esik. (pl., Csatárka úti lakótelep, Bartók Béla úti lakótelep). Ebbe a (II., III., IX., XII., XXII.) 143,0 185,6 210,7 *47, kategóriába a 03, 04, valamint a 13 jelű lakóövezeteket soroltuk. Pesti oldal átmeneti fekvésű kerületei (X„ XIII., XIV.) 116,7 141,4 153,4 *31,4 , ,, Pesti oldal peremkerületei A családiházas beépítésű - a 05 és 06 jelű lakóövezetekhez tartozó - területek (IV., XV - XXI.) 188,0 224,5 260,7 *38,7 lakássürűsége nem haladja meg a 30 lakás/ha mértéket. Ide tartoznak a budai hegyvidék külső területei, Kőbánya, Angyalföld egyes részei, valamint a peremkerüle- ÖSSZESEN: 626,4 726,7 800,6 *27,8 tek lakóterületének túlnyomó többsége. Részletes vizsgálataink alapján megállapítottuk és a rendelkezésünkre álló 1:20.000 A központi fekvésű kerületekben a lakásállomány kissé csökkent (1,6%). Ennek oka léptékű térképen lehatároltuk az előbbiekben leírt kategóriájú lakóterületeket, az volt, hogy az életveszélyesnek nyilvánított lakóépületeket folyamatosan lebontot- Kiterjedésüket mérés útján határoztuk meq. (Várható hoav a tervkészítés időszakára ták, lakásépítésre viszont alig került sor. már elkészülő új 1:10.000 térképen mért mennyiségek a jelenlegihez képest kisebb A budai oldalon növekedett leggyorsabban a lakásállomány (47,3%). A növekedés eltéréseket eredményeznek.) A különböző kategóriájú lakóterületek nagyságát együteme a VI. ötéves terv időszakában meggyorsult. máshoz és a főváros egész területéhez viszonyított arányát a következő 2.3-2 tábláim mutatja. A pesti városmaghoz csatlakozó és így átmenetet képező kerületekben a lakásállomány növekedése 31,4% volt. A növekedés nagyobb része 1970 és 1980 között BUDAPEST lakóterületeinek kiterjedése ÉS arányai 2.3-2tábiái.« következett be. A pesti oldal peremkerületeiben a lakásállomány 38,7%kal növekedett. Ebben A LAKÓTERÜLETI KATEGÓRIA TERÜLETE MEGOSZLÁSI ARÁNYA kiemelkedő szerepe van a VI. ötéves terv időszakában felépített lakásoknak. (ha) {% ) (%) ________ TÖMÖR, VÁROSIAS 2.662,3 14,6 5,1 LAZA, VÁROSIAS 3.911,4 21,5 7,4 CSALÁDI HÁZAS 11.649,7 63,9 22,2 LAKÓTERÜLETEK ÖSSZESEN 18.223,4 100,0 34,7 2.3.2 LAKÓTERÜLETEK, BEÉPÍTÉSI KATEGÓRIÁK BUDAPEST ÖSSZES TERÜLETE 52.510,0 _____ —__________100,0 A tömör városias lakóterületek jelentős része a város központi magjában, (a A lakóterületek a város bépített területének legkiterjedtebb, és társadalmi jelentősé- Nagykörút által határolt területen belül helyezkedik el. Az épületállomány zöme a ge miatt a legfontosabb területfelhasználási elemei, amelyek alapvetően meghatároz- századforduló körüli évtizedekben épült jelentős a városképben fontos elemet zák a város arculatát, szerkezetét. képviselő középületeinek, a főbb útvonalakat - elsősorban a Népköztársaság útját és a nagykörutat — szegélyező lakóépületei — kimagasló építészeti, kulturális és A lakóépületeken kívül magukba foglalnak nem zavaró ipari üzemeket, közmű és anyagi értéke. A mellékutcák épületei már nem minden esetben jelentenek hasonló közlekedési létesítményeket, kisebb közparkokat, az alapfokú intézmények területe- értékeket. Állaguk az elvárhatónál rosszabb: a központi maghoz kapcsolódó, később it, valamint a lakóutak és a parkolók területét is. létesült belső városrészek (Lágymányos, Lipótváros) korukból adódóan jobb állapotúak, korszerübLiek, de helyenként zsúfolt beépítésűek. A lakóterületeket beépítési jelleg és intenzitás szerint három fő ketegóriába soroltuk; A városközpontot körülvevő további tömör beépítésű lakóterületek már alacsonyabb — tömör városias színvonalat képviselnek. Beépítésükön érződik a rendszertelenség és sok esetben za— laza városias és varó ipari üzemek keverednek lakóépületekkel. — családiházas beépítésű területekre. ' A tömör városias lakóterületeket magas beépítési intenzitású, a felszabadulás után Tömör városias lakóterületeken a nagy laksűrűségű (95 - 125 lakás/ha) többszintes, éoült lakónegyedek egészítik ki. Ezek a városrészek tervszerűen, csaknem minden telkes zártsorú beépítésű lakóterületek értendők — ide sorolva a pest' belső részletükben egységes elgondolás szerint épültek, az építési idő adta lehetőségek kerületekben lévő lakóterületeket (V. VI. VII. VIII. és IX. kér.), valamint Budán a szerint. Megépítésükkel jelentős építészeti és városképi értékek is születtek. [ II III. XI, XII. kerületek belső lakóterületi részeit, az I. kerület beépített területének (őrmezői lakótelep, Újpalota, Kőbánya-Kispest, csepeli lakótelepek) ; ! r; Jote ......... ............................. —— ....................* * ..... I II ' <■ lv '*"’**** » ».** .a# 1
