1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
295
Budapest a társadalmi-gazdasági tevékenységek területi koncentrációja révén létrejött településegyüttes. Az egyes tevékenységek térben elkülönültek és ezeket a funkcionális területi elemeket a műszaki-fizikai hálózatok sűrű szövevénye, valamint a népesség bonyolult, több irányú mozgásai fogják össze egységes rendszerbe. 2. A VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Budapest hazánk egyetlen számottevő, monocentrikus típusú agglomerációjának központja is, területi és funkcionális rendszere a történeti fejlődés során alakult ki. 2 1 TERÜLETFELHASZNÁLAS ÉS -SZERKEZET A várostest né9Y ~ jellemző - általában gyűrűs „jellegű" területrészre, - övezetre osztható, melyek létrejötte ismét a történeti fejlődés társadalmi-gazdasági összefüggéseinek következménye. Ezek: — Az első övezet a tulajdonképpeni városközpont. A főváros országos jelentőségéből 2.1.1 TERÜLETFELHASZNÁLÁS is következően itt koncentrálódnak a különféle közintézmények, melyek alapvetően a központi irányítás és adminisztráció feladatait hivatottak ellátni. E tekintetben alapvetően az első munkahelyöv szerepkörét tölti be, sem a termelői, A főváros területszerkezetét a területfelhasználás alapvető elemeinek (lakó-, ipari és sem a lakóhelyi funkciók nem jellemzőek. E belső magot Pesten a teljes V. kér., zöldterületek) elhelyezkedése, a beépítés intenzitásának változása és a különböző valamint a XIII. VI. VII. VIII. IX, továbbá Budán; a II. I. és XI. kerület nagyságrendű központok eloszlása, egymáshoz és a környezethez viszonyított közvetlenül hozzácsatlakozó peremrészei alkotja. A pesti oldalon a kereskedelem helyzete és kapcsolatai határozzák meg. A szerkezet kialakulását,fejlődését befolyá- RS az államigazgatás, valamint a hivatali élet koncentrálódik. A kereskedelem és solta a dombozat és a vízrajz, valamint a közlekedés gerinchálózata. szolgáltatás szórtan, de viszonylag igen szűk területen — elsősorban a magasabb minőségi igényeket szolgáló üzletek koncentrálódása révén — főként a főútvonalak Budapest lakóterületeit az alacsony laksűrűségű területek nagy kiterjedése jellemzi. mentén és az V. kerület középső részén összpontosul. Az államigazgatás és egyéb A balparti sűrűn beépített,zsúfolt városmagot — elsősorban a sugárirányú főútvona- országos irányító funkciók az ún. hivatali negyedben (az V. kerület északi részén) lak közötti területeken — sok helyütt laza, családiházas övezet veszi körül, ezt követi sokasodnak; gyakorlatilag ez a terület a főváros egyik iegjelentősebb foglalkoztató az egykori elővárosok jórészt kisvárosias övezete, majd egy újabb laza családiházas központja. övezet. Ezt a gyűrűs szerkezetet erősítették az újabb lakóterületek is, amelyek A városközponthoz kapcsolódik a budai Várnegyed. A terület műemléki korábban a belső családiházas gyűrű elavult, nagyrészben még üres területein, majd a adottságai, városképi jelentősége miatt az újjáépítést követően egyre inkább megnövekedett város szélén, egykori mezőgazdasági területén és a peremkerületek idegenforgalmi, főként kulturális, vendéglátó negyeddé alakult át, bár mint átépülő központjaiban létesültek. A sugárirányú út-és vasútvonalak mentén levő lakóhely is számottevő és kvaterner intézményekkel is rendelkezik, környéki települések lakóterületeinek fejlődését túlnyomórészt a családiházas A kvaterner funkciók (kutatás, felsőoktatás) területileg szórtan, de jórészt szintén területek növekedése jellemezte. a városközpontban összpontosulnak. — A városközpontot Budán keskenyebb, Pesten szélesebb gyűrűben a második Az ipari területek a városközponttól északra és délre a Duna és a vasútvonalak övezet veszi körül. E központi fekvésű, eredetileg exkluzív és kispolgári mentén (Óbuda, Filatorigát, Angyalföld, Újpest, illetve Ferencváros, Pesterzsébet, lakónegyedeket a főútvonalak mentén kereskedelmi-szolgáltató területek bontják Csepel és Lágymányos, Albertfalva, Budafok, délkeleti irányban (Kőbánya) alakul- részekre. Ezek tulajdonképpen a városközpont kinyúló „csápjai . Ebben az tak ki és — néhány kivétellel (pl. XVI. kerület Honfoglalás telep) — ugyanitt övezetben a történeti funkcióváltás következtében elég nagy a lakó- és munkafejlődtek a közelmúltban is. helyi funkciók keveredése. Nagyobbrészt ebben az övezetben találhatók az elavult, rehabilitációra szoruló területek is (az első lakóhelyöv ). Nagyobb összefüggő zöldterületek a pesti városmag szélén (Városliget, Kerepesi temető, Népliget), a szigeteken, a Római parton, a budai hegyvidéken, valamint a ~ A városközpontból kifelé haladva, a sugaras kivezető főútvonalak mentén, régi városhatár mentén alakultak ki. A beépített területek növekedésével a természeti mintegy ezekre felfűződve található a harmadik, már nem teljesen gyűrű alakú és művi környezet egyensúlyának fenntartásához szükséges mértékű zöldterületek övezet. (A második munkahelyöv.) Az övezetet a síkvidéki és Duna parti növekedése nem tudott lépést tartani. A beépítéssel elaprózott zöldterületek — az új területeken (Pesti síkság, Kelenföld, Óbuda) a történeti fejlődés hozta létre. A lakótelepekét kivéve — a művi és természeti környezet között a megfelelő egyensúlyt budai hegyvidék megbontja a gyűrű területét, mert a terep- és környezeti nem tudják fenntartani. adottságok „kiékelik" az ipari gyűrű ÉNY—NY-i, kb. 1/3 részét. Az iparosodás kezdeti szakaszában az akkori városperemre települt a gyári A nagy kiterjedésű, de lényegében egyközpontú fővárosban a lakosság ellátásában nagyipar, ennek következtében ipari telephelyek uralják ezt az övezetet. Jelentő mutatkozott területi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1971. évi általános ségében ez a főváros második legfontosabb foglalkoztató területe (pl. a József- és rendezési terv alapján többfokozatú alközpontrendszer (városrészközpontok) kifej- Ferencváros külső része, Kőbánya). Az ipari övezetet körcikkhez hasonló alakú lesztése kezdődött meg. Hagyományos közlekedési csomópont körül lényegében lakóterületek szakítják meg, ez a második lakóhelyöv. A mozaikos gyűrű a befejeződött a dél-budai városrészközpont építése, újkeletű közlekedési csomópont nagyvárosi övezetek közül mind beépítése, mind pedig a tevékenységek megtelepekörül épült az Örs vezér téri városrészközpont. A régi peremkerületi, illetve elővárosi dése szempontjából a legvegyesebb összetételű. központok továbbfejlesztésével épül Óbuda, Újpest, Kőbánya, Rákoskeresztúr, Sokhelyütt ipari telephelyek ékelődnek a lakóterületbe, de egyes esetekben — Kispest, Pesterzsébet és Csepel központja. sn Dfőként tömegközlekedési csomópontok közelében — kisebb (elsősorban kereske21 2.1.1 2.1.2. 2.1.2 TERÜLETSZERKEZET
