1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
289
_ _ I - - tt tt- - ti I ' I * 1.1-1.2 épületeivel, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, a Lánchíd stb. Az ipari forradalom az országban a mai főváros területére koncentráltan hatott. A vasutak építése az ipar gyors fejlődését eredményezte. Ez a népesség gyors növekedését vonta maga után. A XIX. század közepén mintegy 150 ezer ember élt a három városban (Buda-Űbuda-Pest); egy negyed századdal később már közel 300 ezer és a századfordulón már közel 700 ezer fő. Óbudát, Budát és Pestet 1873-ban egyesítették és Budapestnek nevezték el. A nagy ütemű népességnövekedés a város terjeszkedésével járt. Ez az időközben létrejött Közmunkatanács tevékenysége következtében tervezett módon ment végbe, főképp a belső városrészekben. Szabályozási terv készült 1873 bán, a város akkori ,ez0t területére, amelynek alapján kialakult a mai, de a korábbi évszázadok hagyományait EVEZETŐ 'S f°9la*ó, gyűrűs-sugaras rendszerű városszerkezet. A huszadik században a város növekedése tovább folytatódik. 1945 re Budapest lakossága eléri az 1,2 millió főt és ugyanakkor a környező települések lakossága is rohamosan növekszik. 1950 ben a környező települések Budapesthez csatolásával létrejön a 22 kerületet magába foglaló, 1.590 ezer lakosú 525,15 krrr kiterjedésű 1.1 BUDAPEST KIALAKULÁSA mai főváros. A városépítés a II. világháború okozta pusztítások helyreállításánál túl az egyes városrészek kiépítettségében, felszereltségében és ellátásában mutatkozó megszüntetésére irányult. Budapest az ország fővárosa, a Duna két partján fekszik. Területének (525,1 krrr) egyharmada a hegyekkel övezett budai, kétharmada a síknak tekinthető pesti oldalra jAUt; 1.2 BUDAPEST HELYZETE AZ ORSZÁGBAN A földrajzi környezet, a domborzati és éghajlati viszonyok már az időszámítás előtti korokban alkalmassá tették emberi településre. Barlangokban i.e. 10.000 korüli időkből származó emlékek maradtak fenn és ettől kezdve minden további évezredből Budapest európai összehasonlításban is jelentős nagyváros, mind területi kiterjedése maradtak nyomok az itt élő emberekről. Az időszámítás előtti utolsó évezredben (525,1 km;), mind népessége száma (2.080 ezer fő, az ország lakosságának közel eraviszkusz települések találhatók e vidéken, amelyeket az ókori Római birodalom 20,0%-a) tekintetében. A főváros az ország felső irányításának színhelye - itt terjeszkedése nyomán, időszámításunk kezdete korül katonai települések váltanak működik a felsőfokú intézmények 80% a - és egyben egy jelentős kiterjedésű fel. (Aquincum). A feltárások tanúsága szerint a közel négy évszázadon keresztül 1.145,0 km;) agglomerációs gyűrű szervező központja. E területegységhez az fennállt település,a kor magasszintű művészi és technikai megoldásaival épült ki. A 1.005/1971. II. 6. sz. Kormány Határozat szerint 43 település tartozik. Ennek az magyarok a tizedik század fordulóján telepedtek meg e térségben, főként a mai övezetnek a kiterjedése azonban, az 1985 ben készített és a Minisztertanács Óbuda területén és Csepelen; településeik a tatárjárás során súlyosan károsodtak. 1.027/1986 számú határozatával jóváhagytt regionális rendezési terv megállapításai Ezt követően az újjáépítés során Óbudán, Pesten, a Várhegy alatt városias alapján lényegesen nagyobb, több vonatkozásban. A középfokú ellátás szempont települések épülnek, a térség kereskedelmi szerepet tolt be, a budai Várhegyen jából például, 66 település tartozik a főváros vonzáskörzetéhez. A napi munkaerőfelépített királyi várba települ a központi királyi hatalom. ingázás még ennél is nagyobb számú, közel másfélszáz települést érint, az ingázók A reneszánsz idején Buda erős központi hatalom, európai jelentőségű, élénk és 86%-a ezekből utazik naponta budapesti munkahelyekre, magasszínvonalú művészi-kulturális életű székhely. E kor emlékei a felszabadulás utáni ásatások nyomán kerültek felszínre. A fővárosban található a munkahelyeken, az iparban foglalkoztatottak 24%-a (341 A késői középkori magyar államiságának, a gazdasági kulturális fejlődésnek a török ezer fő) tevékenykedik. E munkahelyek állóeszköz értéke az országosnak 21 %-a, az hódítás vetett véget. A harcok ugyan megakadályozták az iszlám nyugat felé előállított ipari termékek volumene 35%, az exportra kerülőknek még ennél is irányuló további terjeszkedését, de a 150 éves török uralom messze visszavetette a nagyobb, a 40%-a. fejlődést, pusztulást okozott, amelyet betetőztek a Buda visszafoglalását célzó ostromok. Az 1686 évi döntő ostrom után romhalmazzá vált Buda és a többi A vázolt adatok és arányok a fővárosi funkciótól függetlenül is magyarázzák település. Budapestnek az egész országra kiterjedő vonzását. Minthogy a főváros az ország A XVIII. században főként a kereskedelem fejlődése révén gyors ütemű városfejlődés északi részén fekszik, a hazai kapcsolatok elsősorban az északkeleti és észak nyugati kezdődik. Újjáépülnek az egyes településrészek; Óbuda, Buda, a Víziváros és Pest. A irány által bezárt nagy szektoron belül alakultak ki: az északnyugati és északkeleti Duna mint vizi út, átkelőhelyei pedig mint a szárazföldi utak csomópontjai az irány által bezárt kisszektorban a főváros „háttere' kisebb méretű és túlnyomórészt országos és középeurópai kereskedelem fellendülését segítették elő. A XIX. üdülő és erdőgazdasági jellegű területekből áll. században Buda katonai és közpigazgatási központként is fejlődött, Pest a gazdasági életben töltött be egyre növekvő szerepet. Lakossága gyorsan növekedett, a város Magyarország közlekedési hálózatainak (a közutaknak és vasutaknak) legjelentősebb terjeszkedett. Nagyobbszabású városbővítés során a Lipótváros már rendezési terv vonalai Budapestről indulnak ki. A főváros dunai átkelő-kapacitása többszöröse az (1795) szerint jött létre. A fejlődést a török hódoltságot követő Habsburg uralom ország többi területén lévőknek. A vízi és légi közlekedési létesítményei országosan ellen kialakult nemzeti tudat is segítette. Megjelent a század közepén a klasszicista egyedülállóak. Mind társadalmi-gazdasági helyzetéből, mind pedig műszaki-fizikai, stílus, a nemzeti kultúra jegyeit hordozó és annak további erősödését elősegítő olyan infrastrukturális felszereltségéből eredően a helyzete az országon belül kiemelkedő! ISII; js3 " I
