1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

193

i I

^ - 5 - 1

Ugyancsak szükségszerűen merült fel az is, hogy a korszerűsítési munka magasabb szintre emelhető, ha annak tudományos megalapozása szervezett formában történik. Ezért 1987. májusában - egyelőre az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája és a VB közös szerveként - létrejött a Fővárosi Kutatócsoport.

d.) A közigazgatási és informatikai fejlesztési tevékenység tekintetében a VB

1986. október 26-i ülésén elfogadott elvek többsége (lásd a 1. sz. mellékletet) ma is érvényes.

Ép

Ezeken túl a jelenlegi helyzetben a közigazgatás-szervezési és informatikai tevékenység irányítására további követelmények fogalmazhatók meg:- a közigazgatás-szervezést és annak tudományos megalapozását össze kell hangolni az informatikai célkitűzések meghatározásával és a fejlesztésekkel,- a felsővezetésből kiinduló egységes és hatékony, a központosított erőforrásgazdálkodást is magában foglaló, a feladatok jellegének megfelelően tagolt, professzionális irányítási rendszer, fejlesztő műhely és ellenőrző apparátus szükséges,- az összfővárosi szemléletet igénylő fejlesztési és üzemeltetési feladatok további (teljeskörű) koncentrálását meg kell valósítani (pl.: eszközrendszer, irodagépesítés, szakoktatás),

{- meg kell teremteni a szakterületi (ágazati) rendszerek hatékony irányításának garanciáit, a "rendszer- és adatgazda szerepkört" az EFTIKnek megfelelően, aminek lényege, hogy a rendszerfejlesztések szakmai felügyeletét az illetékes szakigszervek látják el (rendszergazda), működő rendszerek esetében pedig az adatok és szolgáltatások tartalmi megfelelőségét ők garantálják (adatgazda),- a szabályozó funkciót úgy kell kibontakoztatni, hogy az irányítás és végrehajtás szintjén a hatáskör és felelősség összhangja érvényesül jön.

£33

! i <í

V ' ‘ I p