1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
190
J I I- 2 Ezek a számítástechnikai eszközökkel támogatott feladatok - bár csak az addig manuális munkával végzett tevékenységeket gépesítették és az információs feladatok felülvizsgálata és korszerűsítése (racionalizálása) többnyire elmaradt- jelentősen hozzájárultak egyes igazgatási és gazdálkodási tevékenységek gyorsabb, pontosabb elvégzéséhez, a lakosság korszerűbb kiszolgálásához és az alkalmazói gondolkodás formálásához. Ugyanakkor a fővárosi tanácsi igazgatás és gazdaság számítástechnikai fejlesztésének központi tervezése, a fejlesztések összehangolása nem alakult ki. A számítástechnika-alkalmazási bizottság és annak 5 fős titkársága nem rendelkezett olyan jog- és hatáskörrel, amely miatt állásfoglalása az érintett szervekre kötelező lett volna. b.) A 70-es évek végén és a 80-as évek elején - döntően a mikrogépek ugrássze- , rű elterjedése és áruk rohamos csökkenése miatt - minőségileg új helyzet alakult ki. Kényszerítő erővel jelentkezett mikroelektronika alkalmazásának szükségessége és egyidejűleg JÜ Bili- a fejlesztések összehangolásának,- az országos számítógépes nagy rendszerek fővárosi decentrumai létrehozásának, (pl. népességnyilvántartás, ingatlannyilvántartás, földmérési és térképészeti nyilvántartási rendszerek),- az egymástól függetlenül létrejött szakterületi (ágazati) rendszerek együttműködése megteremtésének igénye. A VI. ötéves tervi számítástechnikai koncepció összeállítói - 1982-ben - ezt felismerve szükségesnek látták egy központi, számítástechnikai fejlesztést és alkalmazást irányító és koordináló szervezeti egység létrehozását. Ehhez szükségessé vált a tervidőszak közepén - 1983-ban - a fővárosi tanácsi számítástechnika helyzetének teljeskörű áttekintése. * 49o p I wHi » ■- ■-«#
