1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
137
i í- 10 A kialakult vízelvezető rendszer jelen formájában jól működik, de többlet terhelést nem bír el. Uj létesítmények elhelyezéséhez a rendszer bővítésével kell számolni. Célszerű lenne környezetvédelmi szempontok miatt - a kialkult hálózathoz való kapcsolással - az egyedi dunai szennyvízbevezetések megszüntetése. A további vízminőségvédelem érdekében meg kell vizsgálni a szennyvíz pesti hálózatba történő átnyomásának távlati lehetőségeit. Felszíni vízrendezés A Margitsziget felszini vizeinek elvezetése részben a Dunába, részben a Sziget altalaját képező kavicsrétegekbe történik. A dunai bevezetések részben egyesitett,részben elválasztott rendszerűek. A talajba való vezetés kisméretű gyűjtőhálózattal, szikkasztóaknákkal történik. A Sziget legmélyebb területe a Nagyszálló környéke. A felszini vizek és árviz idején az estlegesen jelentkező fakadó vizek biztonságos elvezetése ezen a környéken a legfontosabb, Fontos az uj létesitmények, stb. megfelelő mértékű terepszintből való kiemelése. Árvízvédelem A Margitsziget 5632 fm hosszú egységesen kiépitett partvédőművé egyúttal árvizvédelmi vonal is. A Sziget területének nagy része ugyanis a legnagyobb árvizszint alatt fekszik. A margitszigeti árvizvédelmi vonal koronája, amely azonos a rézsüborkolatokhoz csatlakozó sétánnyal, általában csak 0,20-0,60 méterrel magasabb az előirt 1,30 m kiépítési biztonsággal szemben. A partvonal 0,70-1,10 méteres emelése azonban nem javasolható, mert a terephez képest kiemelt parti sáv a Duna látványától megfosztaná a belsőbb részeket. V, Tapasztalat szerint még az 1965. évi 8,45 m-rel tetőzött árviz sem okozott direkt elöntést a szigeten. Az ilyenkor jelentkező fakadóvizeket nem lehet megszüntetni. Energiaellátás A Margitszigeten az energiafelhasználás a Sziget közvilágításából, a hidegvizü és termál kutak vizgépészeti berendezéseinek, valamint a meglévő épületek üzemeltetéséből tevődik össze. A felhasznált energiafajták a korszerű vezetékes energiák közé tartoznak, melyek területei jól elkülönithetők. A villamosenergiát világításra, a vizgépészeti berendezések üzemeltetésére, - részben főzésre -, a gázenergiát fűtésre és a fennmaradó főzési energia biztosítására használják. Használati melegvízre a geotermikus energiát hasznosítják. ; \ £? tt * , sc00
