1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
127
I a- 2 ferences kolostor romjait felhasználva ás elindította a parkosítást az elhanyagolt területen. József nádor hozatta kertésznek Pestre 1809-ben Tost Károlyt, aki 43 ávig volt a Margitsziget fő- kertésze, s kitűnő szakmai tudással teremtette meg a tájképi kert elemeit. Az 1838-as pesti árviz igen nagy pusztítást végzett a Szigeten is-, de az árviz után nekiláttak a növényállomány újratelepítésének. Ebben az időben telepitették a rózsakertet - a mai helyén, és ültették a víztorony melletti, napjainkban hatalmas platánfákat. Széchenyi István ismerte fel a hely idegenforgalmi jelentőségét, nevéhez fűződik a modern sport itteni meghonositása. Az evezős regatta versenyek kezdeményezője, szervezője, s egyben résztvevője ^ is volt. 1867-ben József főhercegre szállt a terület , aki a sziget máso- j dik ujrateremtője. Ö táratta fel a melegvizforrásokat.Ehhez kapcsolódva nagyobb építkezések indultak meg. 1870 körül épült meg a Margit-fürdő, a Nagyszálló -Ybl Miklós tervei szerint-,és nagy ütemben folyt a parkosítás. 1869-ben nyitották meg a szigetet a nagyközönségnek. Korszerű közlekedő eszköze ebben az időben a lóvasut. A Margit-hid 1876-ban készült el, a szigetre levezető szárny-hidját 1900-ban nyitották meg. 1908-ban József főherceg a területet eladta a Fővárosnak,és az köztulajdonná lett.Törvénycikk mondta ki, hogy a sziget 11 örök időkre nyilvános kerttől tartandó fent 11 I 1909 január elsejével vette át a Szigetet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Alapos megfontolás után tőkeerős vállalkozóknak adták bérbe. Ekkor vezették be a belépőt, amit -a Tanácsköztársaság rövid idejét kivéve-1945ig minden látogatónak fizetni kellett. x , "'l 'ffi A II. Világháború előtt hiresek voltak az itteni éttermek, a Spo- larich, a New-York és Márkus féle vendéglők, a Flóris cukrászda 1 és a Casinó. A Palatinusz fürdő 1921-ben, a Nemzeti Sport Uszoda 1931-ben, a Szabadtéri Szinpad nézőtér,-és bejárati oszlopcsarnok 1938-ban épült. A felszabadulás után 1948-ban a Sziget létesítményeit államosították. Területe közigazgatásilag Budapest, XIII. kerületéhez tartozik. A felszabadulás után Margitszigetnek nemcsak " tulajdonképpeni I j rendeltetése ", de városszerkezeti helyzete is lényegesen megváltozott. Jórészt megszűntek a csak kevesek számára rendelt zárt470 > [_ ___________________________________________________________________________________ j V t ■ : » •» ' I mm I
