1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
11
kell a Tanácstörvényből adódó ellenőrzési funkciójukat. Az is igaz, hogy ennek kiteljesedésére maga a tanács is adhatna olykor konkrét megbízatást egyik másik bizottságnak, valamelyik határozata végrehajtásának ellenőrzésére, és a végrehajtó bizottság is felkérhetné a bizottságokat, határozatai érvényesülésének figyelemmel kísérésére, vagy döntést nem igénylő témák megtárgyalására. A szervezési munka javításával el kell érni, hogy a tanács testületé jobban megismerje bizottságainak munkáját. A tisztségviselők felügyeleti tevékenységét és munkamegosztását a tanács Szervezeti és Működési Szabályzata írja elő. A munkamegosztás egyre inkább erősíti a kollektív gondolkodást, melynek egyik fóruma a hetenkénti vezetői értekezlet. Ugyancsak az egységes szemlélet kialakítását szolgálja az a már bevált gyakorlat is, hogy havonta kibővített vezetői értekezletre kerül sor, amelyen résztvesznek a szakigazgatási szervek vezetői is, s ez alkalommal tájékoztatják a jelenlevőket az eltelt egy hónap alatti tevékenységükről. Ez természetesen nem helyettesíti, csupán kiegészíti a tisztségviselők előtti folyamatos beszámoltatást. A lényeg mindenképpen az, hogy többirányú a tájékozódás és az ellenőrzés. A közvetlen lakossági kapcsolat A lakossági kapcsolatok meghatározóak a szocialista demokrácia fejlesztésében, a tanács és szerveinek munkájában. Az elmúlt években e kapcsolat módszere és rendje je, előnyére sokat változott. Eredményessége tekintetében azonban nem kielégítő (sok az ellene ható, saját munkánkból eredő és rajtunk kívül álló tényező). Igen hasznos tapasztalatokat adtak a városkörzeti tanácskozások a középtávú tervek előkészítésének szakaszában, a TEHO-val kapcsolatban a lakosság népszavazás jellegű megkérdezése. Ezek a fórumok alkalmasak a lakosság tájékoztatására, az elképzelések, lehetőségek kölcsönös megismerésére. E lehetőségekkel a jövőben is élni kell. Az utóbbinak (TEHO) mind a lakosság, mind a Tanács számára maradandó tapasztalata, hogy nélkülözhetetlen a helyzet valós feltárása a tanács, illetve annak értése a lakosság részéről. A lakossági kapcsolatok jelentős mértékben a tanácstagi beszámolókon és a lakóbizottságokon keresztül valósulnak meg. Ezek változatlanul fontos tényezői a kapcsoI latteremtésnek, szerepük azonban az utóbbi években csökkent, (kevesebb a részvétel a tanácstagi beszámolókon, a lakóbizottságok is kedvüket vesztetten dolgoznak, a lakosság is kevésbé igényli munkájukat). Új, és frissítőbb munkát hozott a lakóbizottság munkájában a lakóbizottsági vezetőség aktívabb tevékenysége, amely különösen a „Szép, tiszta, virágos Terézváros” mozgalomban nyilvánult meg. Még mindig helytálló azonban az, hogy sem a tanács és szervei, sem a tanácstagok lakóterületi munkája a lakóbizottságok nélkül nem lehet meg. A kapcsolat alakítás fontos tényezői a pártkörzetek és a népfront körzeti bizottságai. Szerepük a tanácstagok lakóterületi munkájának összefogásában, koordinálásában jelentős nélkülözhetetlen és meghatározó. Munkájuk, értékítéletük jelentősen befolyásolja a lakosság — azon részének hangulatát, amelyhez eljutnak — megítélését a tanács és szerveinek munkájáról. Következetes tolmácsolói a lakosság észrevételeinek, véleményének, javaslatainak. /// 6 A
