1987. december 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

datai a megváltozott gazdasági körülmények hatásaként nehezebbé váltak, és még megalapozottabb, körültekintőbb döntéseket igényeltek. A végrehajtó bizottság mun­kastílusában, munkamódszerében folyamatosan, és egyéb szervek véleményét is fi- gyelembevéve, szerény fejlődés tapasztalható. Ma már hozzátartozik az is - hason­lóan a tanácsülésekhez, nem csupán saját körben alakítja ki álláspontját, hanem esetenként kerületi lakosokat is felkér a vitában való részvételre. így volt ez a zöld­ség ellátás helyzetének tárgyalásakor is, a hiányosságokat, ellátási gondokat na­ponta észlelő gyakorló háziasszonyok jelenlétében. A tapasztalatok kedvezőek és se- . gítik a döntéshozatalt. A végrehajtó bizottság munkáját a kollektivitás és az egyéni felelősségvállalás jel­lemzi, ami abban is megnyilvánul, hogy a növekvő feladatok ellenére a testület az élet által diktált körülmények hatására nagyobb gyakorisággal hoz operatív dönté­seket, különösen a gazdálkodást érintő kérdésekben. A pénzügyi helyzet alakulásáról fogyamatosan tájékozódik, s ennek is köszönhető, hogy az elmúlt időszakban mér­téktartóbb gazdálkodás érvényesült. Kiemelt felelősséggel döntött a lakóházak felújítását illetően, és nem egy esetben át­dolgoztatta az előterjesztők által készített címjegyzéket. Mindezek ellenére a kivite­lezés végeredménye összességében nem felel meg a követelményeknek, amely fo­kozottabb felelősségrevonást, illetve kezdeményezést kíván a testülettől. A végrehajtó bizottság rendszeresen ellenőrzi határozatainak végrehajtását. Jellemző a testület munkájára a kezdeményezőkészség. Bizonyosság rá, hogy Budapesten ép­pen a VI. kerületben jött létre az elsők között kísérleti jelleggel a Családsegítő Köz­pont. Szeptemberben több gimnáziumhoz hasonlóan a Kölcsey Gimnáziumban is * elkezdődött a kétnyelvű oktatás. A tanács szakigazgatási szerveként kezdte meg mű­ködését a Budapesti Lakáscsere Osztály. A megnövekedett feladatok szükségszerűen növelik a tárgyalandó témakörök számát, amely azzal a veszéllyel jár, hogy nem jut idő a megalapozott érdemi vitára, illetve döntéshozatalra. Ennek enyhítésére a jövőben jobban kell támaszkodni a tanácsi bi­zottságokra. Az előterjesztések áttekinthető, döntéshozatalt jobban elősegítő előké­szítésre különös figyelmet kell fordítani. Mindkét testület tagjainak munkáját nehezíti az egyes munkahelyek hozzáállása, a tanácstagi munka elismerésének hiánya és helyes értelmezése. Presztízsének növelése érdekében az eddigieknél többet kell tenni a tanácsi és az érintett társadalmi szer­veknek is. A testületi döntések előkészítésében, meghozatalában kiemelt szerepük van a ta­nácsi bizottságoknak. Állásfoglalásukat, véleményüket a testületek mindenkor figye­lembe veszik. Tevékenységük elsősorban a testületek által tárgyalandó témakörökhöz kapcsolódik. Kedvező előrelépés tapasztalható egyes bizottságoknál (Művelődési Egészségügyi Ifjúságpolitikai és az Igazgatási ügyrendi és Jogi) atekintetben, hogy önálló témaköröket is megvitatnak, és megállapításaikat továbbítják az illetékes szak- igazgatási szervek felé. Kevésbé kerül azonban sor arra, hogy a testületeknél kezde­ményezzenek döntéshozatalt, (Számvizsgáló és Kerületfejlesztési Bizottság). Erősíteni 5 5 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom