1987. november 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

39

I- 7 ­A főváros munkaerőhelyzetére összességében változat­lanul a munkaerőhiány jellemző, ugyanakkor a fővárosi munkáltatók munkaerő igénye 1936-ban B %-kal volt kisebb, mint az előző évben. A csökkenés nagyobb mértékben a nem fizikai munkaköröknél következett be, de visszaesett a segédmunkások és a betanított munkások iránti igény is. A munkaerő igény csökkenése a fiatalokat lényegesen I kedvezőtlenebbül érinti, mint a dolgozók egyéb rétegeit, mert a munkáltatók a stabil, jól képzett dolgozói állo- k mány kialakításában érdekeltek. A felsőoktatásban végzetteket nem számolva, 1964-ben 100 elhelyezkedni kívánó fiatalra Budapesten 137, 1936-ban már csak 117 munkahely jutott. A foglalkoztatáspolitikai eszközök az elmúlt időszak­ban bővültek. Korszerűsített formában funkcionál a koráb­ban bevezetett átképzési rendszer. 1986. szeptember l-től lehetőség van a felmondási idő meghosszabbítására, beve­zetésre került az elhelyezkedési támogatás. A foglalkoz­tatáspolitika eszközei összességükben jelentősek, de a gazdaságpolitikában indokolt változásokhoz ma már nem nyúj­tanak megfelelő foglalkoztatási és szociálpolitikai hátte­ret. A képzésben a kívánatosnál erősebben dominálnak a mű­velődésügyi, oktatáspolitikai, intézménykihasználási, stb. szempontok. A tervidőszak végén megkezdődik a demográfiai csúcs idején született nagylétszámú korosztályok belépése a j' munkavállalási korba, a csúcspont 1994-re várható. Számol­ni kell azzal is, hogy a nyugdíjkorhatár esetleges feleme­lése megnöveli a munkaerőkínálatot. A pályakezdők esetében - az oktat ős-fejlesztési tervek alapján - a képzési arány­számok a gimnáziumok javára változnak meg, ezért a szak­j 33 \ ! 1 1 1 "" 1 11 1 ■ 11 1 ­, *..v ., 01*. , SS8+

Next

/
Oldalképek
Tartalom