1987. november 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
192
». .- 3 Az 1960-as évek végén a figyelem homlokterébe Európa szerte az ifjúság karült. Ez hazánkban az 1971-ben elfogadott Ifjúsági Törvényben öltött testet és azóta érezhetően javult az ifjúsággal való törődés. 1974-ben létrejött az Állami Ifjúsági Bizottság, jobban előtérbe kerültek az ifjúságpolitikai szempontok. Az utóbbi években - társadalmi, gazdasági életünk fogyatékosságai, az egyre bonyolultabbá váló nemzetközi helyzet hazánkat is érintő kihívásai miatt - a szükségesnél kevesebb figyelem jutott a fiatalokra. Nem alakult ki a megfelelő összhang az ifjúsággal foglalkozó szervek, szervezetek és intézmények között. Ezt felismerve hozta létre az Elnöki Tanács 1986-ban az Állami Ifjúsági és Sporthivatalt, megteremtve annak feltételét, hogy az ifjúsági kérdések gondozása a kormányzati munka szerves részévé váljon. E folyamat során megalakult a Fővárosi Tanács új szakigazgatási szerve is, a Budapesti Ifjúsági és Sporthivatal. A Fővárosi Tanács a 70-es évektől pénzeszközeinek ás tevékenységének igen jelentős részét fordította az ifjúságra. Ugyanakkor az ifjúság helyzetében ez alatt - a réteggel való törődéssel elért részeredményekkel egyidőben - felerősödtek a negatív tendenciák, amelyek Budapesten, a nagyvárosi jellegből adódóan egymás erősítve hatnak. /Részletesen az l.sz. mellékletben/ A Fővárosi Tanács ifjúságpolitikai koncepciója megalkotása hazánk és fővárosunk nehezülő helyzetére való tekin- tettel is időszerű. A tanácsi pénzeszközök - így az ifjúság- politikai pénzeszközök - reálértékének megőrzése is a gazdasági környezet kedvező változása esetén válhat csak lehetségessé . » mm U— — - —
