1987. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
78
2. A NEMZETKÖZI ÉS ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSI kelet-európai víziút-rendszerekkel. A Rajna-Majna—Duna, építését. A dunaújvárosi és a szekszárdi új Dunahidakon HÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉNEK A FŐVÁROST a Duna—Odera és a Duna—Elba csatornák megépítésével, keresztül kelet-nyugati irányú I. rendű főutak vezetnek, ÉRINTŐ KÉRDÉSEI valamint a Mittelland-csatorna korszerűsítésével az Északi melyek nagy térségek új kapcsolatát teremtik meg. és Balti tengerrel is közvetlen kapcsolat valósul meg, ma még előre nem látható időtávlatban. A Duna—Majna csatorna megépítésével járó előnyök kihasználására a hazai Az országos vasút- és közúthálózat Budapest-központú, su- előkészületek már megkezdődtek. garas rendszerű. Ennek megfelelően a hazánkon átvezető a nemzetközi víziutak rendszerének kiépítésével a Csepeli 3. A KÖRNYÉKI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE nemzetközi út- és vasútvonalak jelentős része áthalad Bu- szabadkikötő jelentősége, forgalma is növekszik majd, és dapesten. A fővárosban található az ország egyetlen nem- az ezredfordulóig meg kell kezdeni területének bővítését. 3.1 Tömegközlekedés zetközi repülőtere és legjelentősebb folyami kikötői is. a nemzetközi turizmus jelentőségének fokozódása a mai A főváros fejlesztésében sok szempontból meghatározó korszerűtlen, kis kapacitású Belgrád rakparti hajóállomás A budapesti agglomeráció tömegközlekedési hálózata a jelentőségű az országos, illetve nemzetközi hálózatok fej- helyén új Nemzetközi hajóállomás létesítését teszi szüksé- korszerűsítendő vasútvonalakból, a gyorsvasútié fejlesztenlesztése. A főváros közlekedés fejlesztésének mindenkor gessé. A nemzetközi kishajó-forgalom (magánhajó-forga- dő hév-vonalakból, az autóbuszhálózatból és a hajózásból összhangban kell lennie az országos közúti- és vasúti háló- |0m) megélénkülése a fővárosban yacht-kikötő létesítését áll. A fejlesztésnek elsősorban a szolgáltatási színvonal jazat fejlesztésével, melynek egyik legfontosabb szempontja indokolja (területének vizsgálata folyamatban van). vulását kell szolgálnia az eljutási idő csökkentésével, az a sugaras hálózat kiegészítése tangenciális elemekkel és így integrációval: a viteldíjrendszer egységesítésével, az átszála főváros fokozatos tehermentesítése az átmenő forgalom 2.2 Az országos törzsúthálózati kapcsolatok fejlesztési lókapcsolatok jobb megoldásával, az összehangolt forgaalól. elgondolásai lomirányító és utastájékoztató rendszerrel, az egyes tömegközlekedési vállalatok együttműködésének intézményesí- Budapestnek az ország életében betöltött központi szerepe tett megteremtésével. Az integrált tömegközlekedési rend2.1 A tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztése továbbra is megmarad, ezért a jövőben is számolni kell je- szer és az egységes viteldíjrendszer megteremtése sürgető lentős sugárirányú közúti igényekkel. Ezek közül a lég- feladat, az erre vonatkozó előkészítő munkák azonnali A légiközlekedés utasforgalma évente 4-6%-kal növekszik, jelentősebb irányokban autópályákat kell építeni. megkezdése szükséges. A jelentősen bővített Ferihegyi repülőtér (új fel-leszálló pálya és felvételi épület létesült) a népgazdaság teherbíró- A Budapestről induló és napjainkban meglévő Ml-es, M3- A környéki forgalomban arra kell törekedni, hogy a vasút képességétől függően épülhet tovább. A repülőtér közúti as, M5-ös és M7-es autópályákat az országhatárig kell ki- és a hév-hálózat — energiagazdálkodási, környezetvédelmi megközelítését jelentősen javítja az I. ütemben az MO-ás építeni a nemzetközi kapcsolatok és az európai autópálya- és forgalombiztonsági okokból — tartsa meg, sőt növelje autópályáig megvalósuló útszakasz. A repülőtér utasforgal- csatlakozások érdekében, továbbá az észak-déli autópálya- részesedési arányát. Célszerű tehát a vertikális forgalommának növekedési ütemétől függően épül ki a 3-as, észak- rendszerben vállalt (TEM) kötelezettségeink szerint. megosztást fejleszteni, ennek feltételeit javítani. A vasúti déli metróvonal Határ út - Ferihegyi repülőtéri szárny- közlekedés mai részarányának megtartása, illetve növelése vonala teljes hosszában, mely a repülőtér gyors, minden a Budapestről kivezető új autópálya, az M4-es megépítésé- különösen a váci, ceglédi, valamint a székesfehérvári és a igényt kielégítő tömegközlekedesi megközelítését teszi le- Vel kedvezőbben oszlik majd meg az ország keleti részébe pusztaszabolcsi vonalak környéki forgalmában kívánatos, hetővé. tartó forgalom. Ugyanakkor a fővárosközeli szakaszokon hasonló forgalommal lehet számolni az M4-es autópálya A vasúthálózaton az utasforgalom számottevő növekedése vagy 4 sávos 4-es főút figyelembevétele esetén is, a részlea jövőben nem várható. Az össz-utasszámon belül azonban tes forgalmi és hatékonysági vizsgálatok azonban az M4-es 311 KÖTÖTTPÁLYÁS HÁLÓZAT a távolsági, elsősorban a nemzetközi forgalomban az utas- autópálya gazdaságosságát igazolták, szám lassú, kismértékű növekedésével lehet számolni. Az ingázók T3^8, *fnVe9ssen ne™ változik, a távolsági ingá- Hazánkban a tervezett autópályák sűrűsége a fejlett moto- Vasúti (MÁV)-hálózat zás mérséklődését az övezetből bejárók számának növeke- rizációjú országokhoz viszonyítva területre vetítve az alsó dese várhatóan kiegyenlíti. ,. ... határ körül van, a lakossághoz mérve a középmezőnyt éri A már hosszú ideje folyó, céltudatos tervezőmunka eredik tó Tf kozP°?tuhsuf™''asut' t’a aLzat|kle9e“,ffe? *'■ ményeképpen az ország vasúthálózatának - Igy legna5-í' lhal;fn,,rá"yu vonalakkal megkezdő- gyobb CSomópont-rend*erének, a budapesti gócpontnak dott (Vac-aszodi vonal yillamositasa) es az ezredfordulóig a Az autópályákat a tervezett MO-ás autópálya fogja össze, is — fejlesztési elgondolásai kialakultak. A MÁV fejlesztéséFülöpszállás—Solt között hiányzó összeköttetés megépi- Az útgyűrű 11-esfőút-M1 autópálya közötti szakasza - nek a budapesti agglomerációt érintő feladatai három alaptésével, valamint a dunafoldvári hídhoz csatlakozó vonal- a Budai Tájvédelmi Körzet miatt — autópálya helyett a vető célt szolgálnak: részek korszerűsítésével folytatódik. Az így kialakuló - a terephez jobban igazítható I. rendű főút. A közúthálózatterületrendezés által régóta sürgetett — dunántúl-alföldi új nak a főváros tehermentesítését is célzó átalakítása mellett — a környéki lakosság, elsősorban az ingázók időmérlegékapcsolat azonban csak akkor lesz teljes értékű, ha Duna- azért is szükséges a fővárosi autópályagyűrű, mert Buda- nek javítását, továbbá az energiagazdálkodás és környeföldváron új, önálló vasúti híd is létesül, amelyhez megfele- pest és környéke teljesen nem mentesíthető az átmenő fór- zetvédelem szempontjainak fokozottabb érvényesítését, lő vonalvezetésű pályaszakaszok csatlakoztathatók. galom alól, továbbá az autópálya-gyűrű sugárirányú autó- — a forgalombiztonság, az átbocsátóképesség és a sebesség A fejpályaudvarok nagyrészt még folyamatban lévő fejlesz- jfif kf öfak°“. forgalom-elosztó és az agglomeráción fokozását lésével a MÁV törekszik azok egyenletesebb terhelésére és belu!' ,or3lalma' se?íte ha,asa megmarad. Az országos ut- - a kiszolgálás gyorsítása, a teherkocs.-fordulóidő rövidfa vonalak viszonylatonként egységesebb elosztására a fejpá- ze.n*zertlk°nránvu útvonalak és az országrészeket össze- tese a munkaerőhiányra való tekintettel a nehéz fizikai lyaudvarok között kotd K_Ny'' es É~D'' iránVu útvonalak (I. rendű főutak) munkák gépesítése érdekében a kocsirendezés és tehermódosítják. A jelenlegi úthálózat átalakításának fontos ele- forgalom átfogó racionalizálását. A víziúthálózat fejlesztésében meghatározóak a nagyszabá- mei a tervezett ú* D^hidak és 3 korszerű komPoksú távlati nemzetközi csatornaépítési tervek, melyek révén Budapesttől délre — az MO-ás autópályán kívül — Dunaúj- E célokat csak sokrétű, szerteágazó vasútfejlesztési műveleBudapest közvetlen vízi összeköttetést kap a nyugat- és városnál, Szekszárdnál és Mohácsnál tervezik új Duna-híd tek sorozatával lehet megvalósítani. 7? ?3_
