1987. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
114
7. A GYALOGOSFORGALOM ÉS LÉTESÍTMÉNYEI logos utcává indokolt fejleszteni a Váci utca déli részét, a A jelzőlámpával irányított csomópontok száma a fővárosban Dimitrov tér egy részét, a Királyi Pál utcát, a Nyáry Pál utcát és a Henszlmann Imre utcát. A 4-es metróvonal megépí- 1986 1990 2000 2010 Az intenzíven beépített területek növekedése, a lakótele- tésével a Kálvin tér gyalogosforgalmi jelentősége is tovább pék építése és a növekvő közúti és gyalogos forgalom szűk- növekszik. jelzőberendezéssel ségessé teszi a gyalogosforgalmi létesítmények építését, irányított 461 5A°“ 7°°~ 10Q0 fejlesztését is. Ahol — vásárlási, pihenési stb. — célokból csomópontok rendszeresen nagyszámú gyalogos közlekedik (a Belváros- a . forr Al OMi rányitás F<? <í7ARái vnzAc bán, a városrészközpontokban és a bevásárló-központok- 8‘ A FORGALOMl RANYITAS ES SZABÁLYOZÁS bán) összefüggő gyalogos létesítmények — gyalogos utcák, FEJLESZTÉSE utcarendszerek, terek stb. — épülnek. A nagyforgalmú tő- tón forgalomtechnikai okokból indokolt, 55—60%-a a közmegközlekedési eszközök — metró, hév, nagyforgalmú vil- úthálózat fejlesztésével, bővítésével függ össze, lamosvonalak — megállóiban, ahol az intenzív gyalogosfor- 8.1 Tömegközlekedés galmat a közúttól külön szintben szükséges vezetni, gyalogos alul-, ill. felüljárók létesülnek. E fejlesztések célja első- A tömegközlekedés az utazási igényeknek megfelelő vonal- Központi forgalomirányítás sorban a gyalogosközlekedés biztonságának fokozása és hálózaton bonyolódik le. A forgalomirányítás színvonala — egyben a közutak, csomópontok átbocsátóképességének a járművezetővel, a járművel és az úttal (pályával) egyen- A csomópontok száma és a forgalom nagysága szükségessé növelése. Lényeges szempont a zsúfoltság enyhítése, a gya- rangú elemként — döntően befolyásolja a tömegközlekedés tette a központi forgalomirányítás kifejlesztését Budapes- logosok kényelme, a gyalogosokra ható környezeti ártal- minőségét. A forgalomirányítás alapja a gyors és megbízha- ten. mák csökkentése. A létesítmények esztétikai, művészi tó információáramlás, ezért csak technikai eszközök bevoszempontjai is egyre fontosabbak. násával, jelentős műszaki fejlesztéssel javítható. Az egysé- A közúti forgalomirányító központ kezdetben felügyelőAz 1960-70-es években, illetve azt megelőzően épült gya- ges tömegközlekedési forgalomirányítás számítógépes rend- üzemviteli központként és 1985 óta számítógépes forga- logos aluljárók a mai igényeknek egyre kevésbé felelnek szer segítségével valósul meg. Az egy adott vonalon beveze- lomirányító központként üzemel. meg. Korábban általában kis alapterületű csarnok-, illetve tésre kerülő forgalomirányítási rendszer meg kell hogy fe- 1986. év végéig a fejlesztés első három üteme befejeződött folyosó-rendszerű aluljárók épültek. A kelet-nyugati met- leljen a viszonylat tömegközlekedési hálózatban betöltött és a negyedik ütem kiépítése is megkezdődött, összesen róvonal állomásaihoz csatlakozó gyalogosforgalmi létesít- utasforgalmi szerepének. 121 csomópont működik már a központról, elsősorban a ményekben a megnövekedett forgalom alacsony színvona- Nagykörúton belüli területen. Ion, torlódásokkal bonyolódik le (pl. Astoria, Baross tér, A BKV-hálózaton kifejlesztésre kerülő egységes forgalom- A további fejlesztésre az eddigi üzemi tapasztalatok alap- örs vezér tér). A legkritikusabb helyzetben levő Örs vezér irányító rendszer elemei három csoportra oszthatók: ján kerül sor. A következő évek feladata az, hogy a Nagytéri tömegközlekedési átszállócsomópont forgalmának javí- — járműre szerelt berendezések, körút folytatásaként a Mártírok útján, a Moszkva téren, a tása érdekében 1990-ben új aluljáró építése kezdődik meg. — útvonalra telepített berendezések. Magyar Jakobinusok terén és az Alkotás úton keresztül, — központokba telepített berendezések. Budapest egyik legfontosabb körirányú útvonalán záródA legutóbbi időszak gyalogos létesítményei már jobban Az egységes forgalomirányító rendszer kiépítésére három jék a központból irányított lámpák sora. Ebben az ütemmegfelelnek a forgalmi igényeknek (pl. Flórián tér, Marx ütemben kerül sor: ben a Rákóczi út folytatásaként a Hegyalja út négy jelzőtér). A gyalogosok mozgásának megkönnyítése érdekében lámpás csomópontjának bekapcsolása is megtörténik, az újabb alul-, illetve felüljárók feljáróiban a fix lépcsők /. ütem: Beszédhangra alapozott teljeskörű forga- A tervek szerint még 1990 előtt mintegy 250 jelzőlámpa mellett gyalogos rámpák, vagy — kisebb számban — mozgó- lomirányítás: 1988 fog a központi számítógépről működni, lépcsők is épülnek. Új gyalogos alul-, illetve felüljárók a jő- I/A ütem: végállomási irányítás automatizálása A főváros középső területein kívül a külső területeken is vőben elsősorban a városrészközpontokban és a közieke- ....... ... számos jelzőlámpás csomópont működik: szükséges tehát, désfejlesztés egyéb beruházásai keretében épülnek. Az "• utem- ,^£^19^-97 hogy ott is létesüljenek alközpontok. A számítások szeriní észak-déli metróvonal építéséhez kapcsolódóan 1990-ig souujam . » u » . három alközpontra lesz szükség. Egyik Észak-Budán a négy új aluljárórendszer létesül, de a Hungária körúttal, III. ütem: Teljeskörű területi irányítás: 1995. Flórián téren, a másik Észak-Pesten a Hungária körút-M3a Lágymányosi híddal és az M5-ös autópálya bevezető sza- as csomópontja térségében, a harmadik pedig Dél-Pesten az kaszával együtt is épülnek alul-, ill. felüljárók. Az egyes ütemek egymásra épülnek, a legmagasabb szolgál- Üllői út-Határ úti csomópont térségében létesül. Az altatási színvonalat a III. ütem jelenti. Az anyagi lehetőségek központok személyzet nélkül fognak működni, a Kálvin téA Belváros a főváros egyik különösen jelentős területi egy- függvényében indokolt lenne a kiépítés ütemének meg- ri főközponthoz nagysebességű modemekkel, 4 szál vezesége. Középső harmadában fokozatosan bővült az állandó gyorsítása és a rendszer mielőbbi üzembe helyezése. téken kapcsolódnak. járműforgalomtól mentes utcákból, terekből, gyalogos át- Az ezredfordulóra — újabb 120—160 csomópont bekötéséjárókból és aluljárókból álló gyalogos zóna, amely egysé- Az operatív irányítási funkciók hatékony végrehajtása és vei — a jelzőberendezések 40—60%-a fog a forgalomirányí- ges közlekedési, városrendezési és építészeti elvek alapján ellenőrzése érdekében a vonalhálózatot fokozatosan irányi- tó központhoz tartozni és az alközpontok telepítése is bevalósult meg. A gyalogosrendszer hiányzó elemei - kisebb tási területekre kell osztani. Ennek központja mindenkor fejeződik, utcák és terek (pl. Kamermayer Károly tér, Vitkovics Mi- egy-egy jelentős csomópont. Távlatban mintegy 20-22 hály utca stb.) — már ma is a gyalogos hálózathoz tartóz- irányítási terület kialakítása szükséges. g A KÖZLEKEDÉS ENERGIAIGÉNYÉNEK nak és az elkövetkező években átépülnek. A folyamatos CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI TÁVLATI fejlesztés során gyalogos utcává épül át a Martinelli tér ENFRCIAIPÉNY északi oldala, a Fehérhajó utca és a Biermann tér is. A bel- Közúti közlekedés városi gyalogos rendszer a Kossuth Lajos utcától délre eső területek fejlesztésével válik teljessé. A Belváros déli részé- Budapesten a jelenlegi közúti forgalom és várható növekenek védelme és fejlesztése érdekében — a középső harmad- dése szükségessé teszi a forgalomirányítás fejlesztését. Az energiaigény csökkentési lehetőségei, tendenciái eltérban már kialakult gyalogos rendszer folytatásaként — gya- A jelzőlámpák telepítésének 40—45%-a a meglévő hálóza- nek az egyéni és a tömegközlekedésben. M
