1987. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

112

Üzemanyagtöltő állomások fejlesztése A kerékpáros közlekedés mértékét alapvetően meghatároz---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------za a kerékpárút-hálózat fejlettsége. Budapesten a jövőben

_____________ -05”1*-_ Nagytáv____________sem várható a kerékpárút-hálózat rohamos fejlesztése,

, LZtó.. tó ■- I ...tó,,/ I / .-tó., tó , -.tó-tó,,, . • . , ezért 2000-re 0,02-0,05 kerékpárutazás/fő/nap értékkel

toltoállomas kútoszlop toItoall./ kútoszlop/ töltőállomás kútoszlop toltoáll./ kőoszlop/ |ehet számolnL Mindezek alapján megállapítható, hogy

____________száma szama km2 1000 szgk. száma száma km2 1000 szgk. 2000-ben csak az utazási teljesítmények csekély hányadát

fogják kerékpáron lebonyolítani. A kerékpár-közlekedés- ' nek ma és a jövőben egyaránt a hétvégi és szabadidő-forH. 5 24 0,14 0,67 8 38 0,22 0,85 galomban lesz jelentősebb szerepe.

III. 5 23 0,13 0,72 8 40 0,20 0,92 A kerékpáros közlekedés fejlesztése a főváros különböző

területeini

,V' 4 20 0,21 0,77 6 30 0,32 0,86 — Lakótelepeken és családiházas területeken a kerékpároV. 4 16 1,54 1,98 4 16 1,54 1,76 zás ma is igen népszerű. A vegyeshasználatú utakat, ill.

Vi. 2 10 0,84 0,93 2 10 0,84 0,83 szélesebb járdákat az ottlakók sportolási, szórakozási

vn 9 11 n/ifi n07 9 11 nqfi n7n céllal használják. Az első új lakótelep, ahol kerékpárútz " u'40 u,ö/ 2 11 u'aö u'/u hálózatot terveztek a káposztásmegyeri. A meglévő csaV,H- 5 25 0,73 1,52 5 25 0,73 1,23 ládiházas területeken a kerületi ÁRT-k keretében kerül

IX. 5 20 0,40 1,35 5 20 0,40 1,09 sor a belső kerékpárút-hálózat kijelölésére. Távlatban

' ' ' ' minden - arra alkalmas - lakóterületen célszerű megteremteni a belső kerékpáros közlekedés biztonságos

XI. 7 34 0,21 0,74 10 50 0,30 0,88 feltételeit.

XII. 2 7 0,07 0 30 5 21 0 19 0 76 — A nagyobb összefüggő zöldterületeken, parkokban (pl.

XIII. 7 26 0,52 0,80 9 37 0,67 0.94 “SSf Vá^°S'i9e,l k8rÜ' kerékPárúthál6zat

XIV. 9 39 0,50 0,91 10 44 0,55 0,82 _ A fővárosból kivezető útvonalak mentén — minthogy

XV. 4 23 0,15 1,03 5! 28 0,19 1,05 a hétvégi szabadidő-forgalom jelentős része a fővárosból „ __ __ kifelé irányul — kerékpárutakból és kerékpársávokból

olyan hálózat kialakítása a cél, amely a nagyobb lakóteXVII. 3 12 0,05 0,73 4 18 0,07 0,88 rületekhez is kapcsolódik. A kivezető útvonalak kijelöxvill. 4 14 0,10 0,63 6 29 0,16 1,11 lését, kiépítését az agglomerációs gyűrű tervezett fejlesz- tésével össze kell hangolni. A kijelölésre javasolt fontoX'X. 3 19 0,32 1,40 3 19 0,32 1,13 sabb irányok:

XX. 4 18 0,08 0,85 5 25 0,09 0,91

XXI. 3 16 0,12 0,84 4 22 0,16 0,85 - Dunakanyar,

XXII. 3 10 0,09 0,63 5 22 0t15 1,00 - Hűvösvölgy, Nagykovácsi,

— ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Velencei tó, Balaton,

Összesen: 94 427 0,18 0,90 119 565 0,22 0,96 - Ráckevei Duna,

— Alföld (a 4-es és 31-es főutak mentén),

— Dunakeszi, Vác.

Az 1990 és 2000 közötti időszakban a felújítási program a költségvetési kötöttségek miatt — a feladatok rangsoroláaz I.Márvány utcai, XXII. Albertfalvai, III. Mozaik utcai, sa. El kell érni azt, hogy a rendelkezésre álló hitelek a mű- _ a Duna-hidak közül jelenleg csak az Északi összekötő

XIV. Fogarasi úti felüljárók és a XX. Gubacsi átjáró mun- szakilag szükséges periódusokban tegyék lehetővé a közút- vasúti hídon van kerékpárút. Az új Duna-hidakon minkáit tartalmazza. hálózat felújítását. denütt célszerű kerékpárút vagy kerékpár sávok kijelölése. A meglevő hidakon — megfelelő kísérleti eredméAz egyre nagyobb arányban épülő új létesítmények is nő- nyek után - a járdák kerékpározásra alkalmassá tételévelik a fenntartás feladatait: ez a fenntartási módszerek fej- 6. KÉR ÉKPÁRFORGALOM vei lehet a kerékpározás feltételeit megteremteni,

lesztését is szükségessé teszi. Előtérbe kell helyezni a megelőző jellegű eljárásokat, mint pl. a szőnyegezést; azonban ._ a belső városrészekben, a Hungária körút és a Duna

a hagyományos karbantartási és felújítási módszerek fej- A fővárosban csak a helyváltoztatások kis része történik közötti területen a kerékpáros közlekedés biztonságos

lesztését is szorgalmazni kell. kerékpárral, semmilyen utazáscsoportban nem jellemző a megoldása aránytalanul nagy költséggel járna. A belső

kerékpározás. Kerékpározásra alkalmas területek általában városrészekből kiinduló kerékpáros szabadidő-forgalom

A jövőben a megelőző jellegű és tervszerű fenntartáshoz a sík balparti oldalon vannak: a budai városrészek jelentős — a tervek szerint — a hétvégeken a P+R parkolókat

szükséges előfeltételekről fokozottabban kell gondoskod- része — a domborzati viszonyok miatt — alkalmatlan a ke- használhatja fordított rendszerben. A belső városrészekni. Olyan új módszert kell bevezetni, amely az úthálózat rékpározásra. Budapesten egy átfogó kerékpár-hálózat bői a parkolókig személygépkocsival lehet eljutni, innen

valós állapotának ismeretében határozza meg a feladatokat, megteremtése nem indokolt, de egyes területeken kialakít- pedig kerékpárral lehet tovább kirándulni.

Ehhez azonban még az állapotjellemzők korszerű, gyors, hatók a kerékpáros közlekedés feltételei.

folyamatos mérésére megfelelő eljárások, módszerek is A jövőben a Hungária körút vonalán kívüli területeken

szükségesek. Budapesten az 1983-84. évi forgalomfelvétel alapján a na- mintegy 40 km hosszban kerülhet sor kerékpárutak kiépípi 2,41 helyváltoztatásból mindössze 0,01 jut a kerékpár- tésére, melyek a főbb üdülő- és kiránduló övezetek irányáLényeges végül a hitelszükséglet megállapítása, valamint — ra. ba vezetnek majd.