1987. szeptember 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

36

—mm . ,, ,.imm

I

i-a

11

Az életkor növekedésével az eltérések nagyobbak, a szabadidős szokások szerteágazóbbak és a szabadidő fokozatosan csökken.

A szabadidőben végzett tevékenységek minőségét és mennyiségét az életkoron kivül nagymértékben meghatározzák az anyagi körülmények, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely és a lakóhely.

A gyermek- és ifjúsági korosztályok és a szabadidős intézmények kapcsolatának minősége jelentős hatással van arra, hogy milyen fokú lesz szocializáltságuk; politikai, közéleti sze- 1 repek vállalására való késztetésük. A közművelődési intézmények nagy része a hagyományos gyermekprogramok mellett egyre nagyobb számban indit újszerű, kreativ formákra épülő foglalkozásokat. Azonban még mindig jelentős gond, hogy a szabadidős programokat a gyermekek többnyire készen kapják, kimaradnak a kezdeményezésből, a tervezésből, a szervezésből és az értékelésből.

A gyermekek nevelésének tanórán kivüli szinterei is magukon viselik a tanóra légkörét, kevés lehetőség van a gyermekek számána a demokratikus, öntevékenységen alapuló alkotó-cselekvő részvételre.

Az iskoláskorú gyermekek, illetve szüleik problémája a szünidei elhelyezés, a szünidő tartalmas eltöltésének kérdése.Több sportos, játékos tevékenységen alapuló programra, programti- pusra lenne igény.

A 14-18 éves korosztály szabadidejében - nem kizárva a kulturális értékek iránti érdeklődést - nagy szerepe van a kortárs csoportokban való szórakozásnak, kikapcsolódásnak. Ezek formáit nagy mértékben befolyásolják a divatirányzatok. A legkedveltebbek: a disco, a pop koncertek látogatása, a videó- ^ zás és a számitógépes játékok. A 70-es évekhez képest csökkent az amatőr művészeti mozgalom szerepe a fiatalok művelőJé