1987. szeptember 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

31

1 6 A munkaerő igény csökkenése a fiatalokat lényegesen kedvezőt­lenebbül érinti, mint a dolgozók egyéb rétegeit, mert a mun­káltatók érdekeltsége a stabil, jól képzett dolgozói állomány kialakítása. A felsőoktatásban végzetteket nem számolva, 1904-ben IDD el- helyezkedni kiváno fiatalra Budapesten 137, 1906-ban már csak 117 munkahely jutott. A foglalkoztatáspolitikai eszközök az elmúlt időszakban bővül­tek. Korszerűsített formában funkcionál a korábban bevezetett átképzési rendszer. 1906. szeptember 1-től lehetőség van a fel­mondási idő meghosszabbítására, bevezetésre került az elhelyez­kedési támogatás. A foglalkoztatáspolitika eszközei összessé­gükben jelentősek, de a gazdaságpolitikában indokolt változá­sokhoz ma már nem nyújtanak megfelelő foglalkoztatási és szo­ciálpolitikai hátteret. A képzésbena kívánatosnál erősebben dominálnak a művelődésügyi, oktatáspolitikai, intézménykihasz­nálási stb. szempontok. A tervidőszak végén megkezdődik a demográfiai csúcs idején szü- letett nagylétszámú korosztályok belépése a munkavállalási kor­ba, a csúcspont 1994-re várható. Számolni kell azzal is, hogy a nyugdíjkorhatár esetleges felemelése megnöveli a munkaerőki - nálatot. A pályakezdők esetében - az oktatás-fejlesztési tervek alapján - a képzési arányszámok a gimnáziumok javára változnak meg, ezért a szakképzetlen pályakezdők növekvő arányával kell számolni. Ez további elhelyezkedési feszültségeket fog okozni. A diákmunkaerő iránti csökkenő igények miatt a tanulók kima­radnak a népgazdasági feladatok megoldásából. Egyre szükül azon lehetőségek köre, amely a szakmai gyakorlatot nem végző tanulók termelőmunkában való részvételét, fizikai munkavég­zését szolgálja. U 3? . , m | --------------- V~ 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom