1987. szeptember 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
31
1 6 A munkaerő igény csökkenése a fiatalokat lényegesen kedvezőtlenebbül érinti, mint a dolgozók egyéb rétegeit, mert a munkáltatók érdekeltsége a stabil, jól képzett dolgozói állomány kialakítása. A felsőoktatásban végzetteket nem számolva, 1904-ben IDD el- helyezkedni kiváno fiatalra Budapesten 137, 1906-ban már csak 117 munkahely jutott. A foglalkoztatáspolitikai eszközök az elmúlt időszakban bővültek. Korszerűsített formában funkcionál a korábban bevezetett átképzési rendszer. 1906. szeptember 1-től lehetőség van a felmondási idő meghosszabbítására, bevezetésre került az elhelyezkedési támogatás. A foglalkoztatáspolitika eszközei összességükben jelentősek, de a gazdaságpolitikában indokolt változásokhoz ma már nem nyújtanak megfelelő foglalkoztatási és szociálpolitikai hátteret. A képzésbena kívánatosnál erősebben dominálnak a művelődésügyi, oktatáspolitikai, intézménykihasználási stb. szempontok. A tervidőszak végén megkezdődik a demográfiai csúcs idején szü- letett nagylétszámú korosztályok belépése a munkavállalási korba, a csúcspont 1994-re várható. Számolni kell azzal is, hogy a nyugdíjkorhatár esetleges felemelése megnöveli a munkaerőki - nálatot. A pályakezdők esetében - az oktatás-fejlesztési tervek alapján - a képzési arányszámok a gimnáziumok javára változnak meg, ezért a szakképzetlen pályakezdők növekvő arányával kell számolni. Ez további elhelyezkedési feszültségeket fog okozni. A diákmunkaerő iránti csökkenő igények miatt a tanulók kimaradnak a népgazdasági feladatok megoldásából. Egyre szükül azon lehetőségek köre, amely a szakmai gyakorlatot nem végző tanulók termelőmunkában való részvételét, fizikai munkavégzését szolgálja. U 3? . , m | --------------- V~ 1 I