1987. szeptember 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
74
! I Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1982. június hó 9-én tárgyalta meg a XXI. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1976—1981. között végzett munkájáról szóló beszámolót, különös tekintettel a műszaki tevékenységre. A beszámolóhoz kiegészítő jelentést készített a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága Szervezési, valamint Városrendezési és Építészeti Főosztálya. A testület 308 1982. számú határozatával a beszámolót elfogadta és a XXI. kerületi Tanácsnak, Végrehajtó Bizottságának és az apparátusnak eredményes munkájukért elismerését fejezte ki. 310/1982. számú határozatában utasította a XXI. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságát, hogy a felügyeleti vizsgálatok által feltárt hiányosságok megszüntetésére, valamint a kiegészítő jelentésben megfogalmazott feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatait végrehajtottuk, eredményéről és a XXI. Kerületei Tanács Végrehajtó Bizottsága munkájáról az alábbiak szerint számolunk be. A kerület általános helyzete, fontosabb jellemzői Csepel egyik legfontosabb jellemzője, hogy a főváros azon kerületei közé tartozik, amelyek országos jelentőségű iparral rendelkeznek. Meghatározó sajátossága, hogy gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező fővárosi munkástelepülés. Csepel 25,6 km-alapterületű, a főváros kerületei között területi nagyságrendjét tekintve a 12. helyet foglalja el. A lakónépesség száma az 1980. évi népszámlálás adatai alapján 76 700, a legutóbbi beszámolási időszakban 82 ezer, jelenleg több mint 90 ezer fő. A lakosság összetételé- ^ ben a IV. és az V. ötéves terv időszakában tapasztalt átrétegződési folyamat — amely részben hátrányosan érintette a kerületet — tovább folytatódott. A lakótelepi építkezések következ- ‘ ményeként viszonylag nagy számban költöztek be új lakosok. A fejlődés az V. ötéves terv időszakában kiemelkedően dinamikus volt és ez a körülmény kedvező előfeltételeket teremtett a VI. ötéves terv indulásakor is. A VI. ötéves tervcélok megvalósításának feltételei — annak ellenére, hogy az országban és a fővárosban a fejlesztési eszközök jelentős csökkenése következett be — a kerületben megvoltak. A kerületi tervekben szereplő feladatokat végre tudtuk hajtani, az elvégzendő országos és fővárosi szintű fejlesztések területén volt tapasztalható bizonyos elmaradás. A IV—V—VI. ötéves tervek dinamikus fejlődésének eredményeként sikerült enyhíteni azokat a feszültségeket, amelyek különösen a lakás, a kommunális, a közművelődés, az egészségügyi és oktatásügyi, valamint a kereskedelmi ellátásban voltak tapasztalhatók. Mindezek javították és kedvezően befolyásolták a lakosság közhangulatát. A dinamikus fejlődés feszültségekkel párosult. Az elért eredmények mellett vannak jelentős, régi és újkeletű gondjaink. Az Ady Endre úttól északra eső régi, zömmel családi házas beópí- tettségü település rendkívül korszerűtlen, elavult. A terület felújítási és karbantartási feladataira — melyre a felszabadulás óta nem került sor — az Ingatlankezelő Vállalat költségvetéséből a kerületi Tanács jelentős összegeket fordít. A Csepel Müvek, valamint a II. Rákóczi Ferenc út közötti terület további szanálása, a k'alakitolt védősáv bővítése rendkívül fontos feladat. A védősáv korábban kötelezően előírt megvalósítását nem tudtuk ós a következő ötéves tervidőszakban sem tudjuk befejezni. A Csepel Müvek és a városközponti új lakótelep között közel 900 elavult szükséglakás minőségű épület további fennmaradását kell biztosítani. A lélekszámúban egyre növekvő kerület közlekedési igényeit a belváros irányába döntő mértékben a gyorsvasút, Dél-Pest felé és a kerületen belüli rendkívül zsúfolt tömegközlekedést autóbuszhálózat biztosítja. A XXI. kerületet a fővárossal összekötő hidak forgalomáteresztő A képessége egyre kritikusabb. Az M0 autópálya megépülésével a zsúfoltság és az ezzel járó feszültség várhatóan fokozódni fog abban az esetben, ha a Kvassay és Gubacsi hidak bővítésére nem kerül sor. Változatlanul nagy gondot jelent külső területen — különösen Királyerdőben — a közmüvek hiánya. Az. egészségügyi alapellátás személyi cs tárgyi feltételei — a jelentős fejlesztések ellenére — sem biztosítottak teljes körűen. A legkedvezőtlenebb képet a távbeszélő-hálózat fejlesztése mulatja. Az o téren tett erőfeszítések érzékelhető eredményének tekinthető az új távbeszélő-központ építési engedélyének 1987. június 30-án történt kiadása. A VI. ötéves terv indulásakor több mint 10 ezer nv alapterületű kereskedelmi és szolgáltató egység visszapótlására lett volna szükség a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. A célcsoportos beruházások járulékos létesítményeinek súlyos minőségi hibái és a kivitelezési határidő jelentős, esetenként több éves elhúzódása a lakosság ellátásában feszültségeket okoz. Mindezek arra ösztönözték a kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságát, hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítására, továbbá a VII. ötéves terv Jh tt \ — .... I
