1987. szeptember 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
253
mSw* í A zeneiskolai nevelőmunka fő sajátossága, hogy a növendékeket többnyire egyénileg oktatják, s ez a tanár-tanitvány kapcsolat komoly személyiségformáló erővel bir. A zeneiskolák un. "iskola jellegét" az egyéni hangszeres oktatás mellett párhuzamosan zajló csoportos tárgyakon (szolfézs-zeneelmélet, zenekar)kivül a vizsga- rendszerű értékelés és a bizonyítvány is jelzi. A zeneiskolák az oktatásról szélé 1985.évi I. törvény értelmében iskolarendszerünk szerves részét képezik. Működésüket a művelődési miniszter 19/1986. (VIII.26.) MM számú rendelete szabályozza. n. Az ország zenetanulási lehetőségeinek közel 30 %-a Budapesten van. A növendékek száma meghaladja a 18 ezret, amely 18.5 %-kal több, mint 1977-ben volt (1968. és 1977* között a fejlődés üteme 5 % volt) és négyszerese a fővárosi állami zeneoktatás kezdeti lehetőségeinek (1951/52. tanév 4.796 növendék). (1.sz.melléklet) A növekedést elsősorban az a 277 státusz eredményezte, amelyből 249-et Főosztályunk, 28-at pedig a Művelődési Minisztérium biztosított. A fejlesztések főleg a vonós és fúvós tanszakok, valamint a zongora-korrepetició megerősödését eredményezték. Megindult a jazz (VIII,kerület) és a népi-hangszerek (III.kerület) tanítása és három zeneiskolában pedig kisérlet kezdődött a társmüvészetek alapfokú tanításának zeneiskolai keretek közötti megszervezhetősége céljából, (ld. VI.fejezet) "'fe \i A furulya és népi-hangszeres tanszakokon, a hangszeres előképzőkben - külföldi tapasztalatok alapján - az egyéni tanítási formát számos iskolában csoportos foglalkozások váltották fel. A zeneiskolai növendékek többsége általános iskolás (83.8 %,15.801 fő). Az emlitett korosztály 7 %-a tanul zeneiskolában. A középiskola valamelyik típusába jár a zeneiskolások 8.1 %-a, 1.560 fő. Tanévenként kb. 2000 azoknak a száma, akiket hely-, vagy tanerőhiány miatt a zeneiskolák nem tudnak felvenni. 253 --1 • *m •*«- 2 |
