1987. augusztus 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

12

.. » < . « * ■ .V30*

,fi: v-ff ÍV fi-' ;■ ■■■ •' Y •-tevff.q-v''!p&Y/'fris7 -i,« yfif|

i

ű- 3 I.

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ROMLÁSA VALAMENNYIÜNKET

t

FENYEGETŐ VESZÉLY

Századunk második felében felgyorsult a gazdasági és technikai haladás, . átalakult a társadalmak szerkezete. A változások környezetünket, életmódunkat és egészségűnket is alapvetően befolyásolják. A fertőző betegségek helyett ma a nem- fertőző népbetegségek /sziv- és érrendszeri, daganatos stb. betegségek/ szedik áldozataikat, amelyeket főleg életmódi és környezeti tényezők idéznek elő.

Hazánkban a felszabadulás után az élet- és munkakörülmények javulása, az egészségügyi ellátás kiszélesítése, a közegészséyügyi viszonyok fejlődése,, fertőző betegségek korszerű megelőzése és gyógyítása soha ncin remélt mértékben csökkentette a csecsemők, gyermekek és felnőttek halandóságát. A születéskor várható átlagos élettartam az 1960-as évek derekára már elérte a korábban elképzelhetetlennek tartott 70 évet.

A fertőző betegségek felszámolásával, illeve gyakoriságuk csökkentésével viszont kimerültek az átlagéletkor növelésének gyors és látványos eredményt hozó tartalékai.

A 60-as óvok közepétől főleg a tartós, nagyobbrészt a szerkezet elhasználódásából származó betegségek alakítják a magyar nép egészségügyi állapotát.

A születéskor várható átlagos élettartam az utóbbi években csökkent és ma az egyik legalacsonyabb Európában. A férfiak jelenleg átlagosan kb. két és fél. évvel kevesebbet élnek, mint a 60-as évek derekán. A nők átlagéletkora a fenti időszakban is növekedett, bár egyre kisebb mértékben.

A legveszélyeztetettebbek nemzetközi összehasonlításban a középkorú férfiak, de a 45-54 éves nők közül is többen halnak

4L

■