1987. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

83

~ ti

'^**0000 é fA , 9

I- 19 Művészi pályafutását 1907-ben építésiként kezdte.

Tervező munkájában az erdélyi népművészet és történelmi épitészeti emlékek motívumait felhasználva a korszerű építészet magyar változatait igyekezett kialakitani*

A Városmajor utoai iskola együttes, az Állatkert több épülete és a'kispesti munkás- és tisztviselőtelep főterének épületei aa is meghatározó színfoltjai Budapest városképének.

1918 után az erdélyi magyar művelődési élet kimagasló

szervező egyénisége. Részt vállalt az önálló erdélyi .

, szépirodalmi és tudományos publicisztika megindításában. A huszas évektől regényeket és drámákat irt.

1924-ben megalapította az erdélyi magyar irók önálló kiadóját, az Erdélyi Szópmíves Céhet, melynek a megszűnéséig igazgatója volt.

A II. világháború után tevékenyen bekapcsolódott a demok*. i

ratikus román közéletbe. 1947-ben képviselővé is megválasztották.

Hosszá szépirodalmi, tudományos és publicisztikai munkásságáért és a szocializmus építéséhez való hozzájárulásért a Román Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése "Augusztus 23.” érdemrendet adományozott a számára.

90. születésnapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozatával tüntette ki.

1977-ben Kolozsvárott halt meg.

Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 531/1976. sz. irányelvének 13. pontja kimondja, hogy a fővárosban az azonos utcaneveket oólszerü megszüntetni, az uj utca- elnevezéseket ezen utcák köréből javasolja kiválasztani.

V

rá

raiiráj

if

\ ;

i c.

I ' * , ■ • • rá *

L