1986. november 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
5
I i- 3 A. fővárosi, cigány., lakosság, általános. jellemzői Budapesten 1986-ben becsléseink szerint mintegy 42-45 ezer fő állandó lakos, mintegy 28-30 ezer fő ideiglenes lakos heti vagy havi ingázp cigány él. További kb. .10 ezer fő a napi > ingázó fővárosi munkavállaló. /A becslések reprezentativ felmérések, a családgondozók adatai és az oktatási statisztika alapján készültek./ Együttesen ez mintegy 82 ezer főt jelent. Az állandó budapesti cigány lakosok a fővárosi la- ^ kosság 2 %-át teszik ki. Az ideiglenes lakos heti ingázókkal ez az arány 3,5 %, amely megközelíti az országos átlagot. /1960-ban 20 ezer, 1976-ben 30 ezer, 1901-ben 35 ezer fő volt a becsült budapesti állandó cigány népesség./ A növekedés elsősorban a betelepülés,valamint a gondozói hálózat által nyújtott pontosabb becslési lehetőség következménye. Az utóbbi öt évben 20 %-kal, mintegy 7 ezer fővel nőtt az állandó lakosok száma, amelyet elsősorban a vidékről történő felköltözések száma befolyásolt /vidéki putritelepek léte, munkaalkalom hiánya, építőipari válság, nagyváros olvasztótégely hatása következtében/.A fővárosi cigány lakosság születési arányszámai 10 éve folyamatosan csökkennek, és meghatározóan közelednek a 2-3 gyermekes családmodellhez. A Budapestre történő napi és heti munkavállalási célból történő ingázás mutatója az utóbbi 5 évben stagnál. A főváros cigány lakossága életmódjában rendkívül erősen differenciálódott, rétegződött. Céljaik a cigányságukhoz való viszonyuk is ennek megfelelően sokszínű. Hatnak az integrációs és asszimilációs folyamatok. A társadalmi beilleszkedés folyanvtaira erős befolyást gyakorolnak a cigányágról kialakult előítéletek. 0 I 1 1 , tó %. v
