1986. november 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

154

_______ __________________ X | »». -.vaa I J- 4 ­K Munkaviszony \ A cigányság döntő többsége a fővárosban is becsületes munká­ból tartja fenn magát és családját, igyekszik teljesíteni családi és állampolgári kötelezettségeit. A munkaképes korú férfiak munkaviszonyának mennyiségi mutatói 1970. óta nem térnek el a fővárosi átlagtól, a nőknél 15-20 % az elmara- j dás, de egyre növekszik az arányuk. Ugyanakkor a minőségi I mutatókat vizsgálva megállapítható,hogy lényegesen több kö- . _ rükben a segédmunkások és betanított munkások aránya, keve- \ / sebb a szakmunkás és az alkalmazott, különösen az értelmisé­gi munkakörökben. I aHKA Az utóbbi öt év gazdasági és társadalmi folyamatainak hatá­sára újból munkahely keresési gondok jelentkeztek. Elsősor­ban a szaképzetlen, csökkent munkaképességű cigány férfiak­nál és az ilyen többgyermekes nőknél. Fokozza ezeket a prob­lémákat a börtönből szabadulok és a munkahelyeiket eddig gyakran változtatók vagy önkényesen kilépők elhelyezkedési problémája. A fővárosban - a legtöbb esetben komoly erőfe­szítésekkel - találunk még megoldást, de a helyzet romlása várható. A cigány családoknál az egy főre jutó jövedelem a fővárosban is alacsonyabb az átalagosnál. Ennek oka egyrészt az ala­csonyabb átlagkereset, másrészt az eltartottak nagyobb szá­ma. így a fővárosi cigány lakosság többsége egyéb viszonyai mellett /lakás, művelődés, egészségügy/ a jövedelme alapján is a főváros hátrányos helyzetű lakossági részéhez tartozik. Természetesen a nagyarányú differnciálódás során sokan elér­ték, sőt túlhaladták az átlagot. Nőtt arányuk az iparban, szolgáltatásban, vendéglátóipar­ban, csökkent az építőiparban. A második gazdaság jövedelméből és az uj vállalkozási formák lehetőségeiből, helyzetüknél fogva nagyon csekély mértékben részesülnek. I A i í I

Next

/
Oldalképek
Tartalom