1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
55
_ • — —— ------------------# » ma I A fővároson belüli közlekedési adottságokat elsősorban as úthálózat elemeinek átbocsátóképessége és szolgáltatási szinvonala jellemzi, ezek nagymértékben befolyásolhatják a tényleges átkelőforgalom alakulását az elkövetkező években. A belső városrész úthálózatán, a csomópontokban, de különösen a Duna-hidak térségében a napi csúcsidőszak több óráján át állandósult a forgalmi torlódás. Minthogy a Duna-hidak jelentős részének forgalmát ekkor non az igén; ele, hanem »» a lehetőségek határozzál: meg, a valós igényel: nera czámszerUsithetók, igy az 19G4-19C5 évi forgalmi adatok a forgalom előrebecsléshez csal: fenntartásokkal használhatók. A csúcsidőszakban átkelő forgalmon kivül van ogy, ténylegesen meg sora jelenő forgalmi igény, amely az átkelési nehézségek tudatában nem realizálódik /helyette lemond az utazásról, tömeg- közlekedési eszközt választ, vagy helyettesitő utazással Budán, illetve Pesten marad/, de az átbocsátóképesség bővitése esetén, azonnal megjelenik valós forgalomként. /Az Árpád-hid 1984 évi átadása után, a )iid forgalma rövid idő alatt 15oo E/h-rdl 34oo E/h-ra nőtt, miközben a többi - helyettesitő - Duna hidon a forgalom coöIMcenése alig érte ol a 4oo-5oo E/h értéket./ Mindezen meggondolások alapján a dunai átkelések 199o-91 évre várható csucsforgalmi igénye 2o-2o.9oo E/h, az 1995 évi forgalom 22.6oo-23.0oo E/h körül alakul. 1995-től a prognaszti- zációk szerint dinamikusabb motorizáciős fejlődéssel lehet számolni, igy 2000-re az átkelések csucsóraforgalma eléri az irányonkénti 256oo-272oo E/Ó nagyságot. /A forgalmi igények számadatainak kisebb értéke az MO autópálya hid nélküli forgalmat Jelenti, a nagyobb érték v számításba veszi az MO-ás vonzáskörzetet is. E szétválasztásra azért van szükség, mert az MO-ás autópálya Duna hidjai, elhelyezkedésük folytán a fővárosi átkelőkapacitások számbavételénél csak korlátozottan vehetők figyelembe/. A 3/B számú ábra, a Duna hidak 1991 évi vár- ható forgalmát állítja szembe a jelenlegi átkelési lehetőségekkel, as alábbi táblázat pedig a forgalom várható fejlődését 2000-ig területi megoszlásban mutatja be. tt ta Térség 1985 199o 1995 2ooo ______________________________________forgalomnafryBáf: E/ő_irányonként_______ ászaid. 38oo 4600 54oo 69oo középső 94oo 99oo lo3oo I0800 déli 43oo 55oo 69oo 79oo összes: 175oo 2oooo 226oo 25600 A forralom területi megoszlásában, ujabb hid vagy hidak építése és a csatlakozó úthálózat ^ fejlesztése várhatóan egy belülről Idfelé történő forgalmi átrendeződést eredményez, mely átrendeződés - mint a világ nagyvárosaiban mindenütt - a hálózatfejlesztések egyik alapvető célja is. Az előzőekben részletezetten.a belváros jelenlegi forgalmi terhelésének jelentős . hányada nem belvároson belüli, vagy belvárosba irányuló forgalom, csupán az úthálózat hiányosságai és Duna hidak elhelyezkedése miatt halad át belső útvonalakon. A város szerkezetének változásával a nem belvárosi irányultságú forgalom részaránya tovább nő, mivel a lakó és ipartelopi fejlesztések a külső kerületekbe koncentrálódnak, miközben a belváros lakosszáma a Jövőben csökken. A belsővárosi forgalom mérsékeltebb növekedésének irányába hatnak a történelmi városrész kialakult, s lényegében bővithetetlen, vagy aránytalanul nagy költ- ■n ségeklcel bővíthető úthálózati korlátai is, valamint a célforgalom megoldhatatlan parkolási helyzete. Mindezek következtében a forgalmi igények súlypontja kissé kifelé tolódik. m ¥
