1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
. _______ ■ ta---*------------------------------------------—---X— ..mm ' * IIP SMHÜ m 1111111 i - • i *- 12 Részletes Ismertetés < 1. A budapesti Duna-hidak kialakulása A dunai átkelési lehetőségek Budapest kialaiculásának és fejlődésének minden időben meghatározó tényezői voltak; pontosabban: a település fejlődése és az átkelési lehetőségek között mindenkor meghatározó jelentőségű kölcsönhatások érvényesültek, A rómaiak óbudai katonai tábora és a mai Árpád hid I-III. században fennállott "őse" közötti kapcsolat kézenfekvő. Hatszáz évvel később, a honfoglaló magyarok sem véletlenül települtek meg az óbudai római-kori település romjain: őseink folyón átkelési "technikájának", az usztn- tásnak ugyanis az óbudai mederviszonyok feleltek meg a leginkább. A tatárjárás után az országnak a budai Várhegyre áttelepült, ott felépült központja éa a vele szemben, a balparton kialakuló település összhangban volt az átkelés módosult technikai feltételeivel: a révészek a meder legszűkebb szakaszát keresték. A pesti révnek, majd utódának, a hajóhidnak a helye alapvetően meghatározta a Dunától keletre fekvő országrész úthálózatának kialakulását - ós ezzel a mai Budapest főúthálózatának sugárirányú elemeit is. Újkori első állandó hidunk, a lánchíd *•' az akkori Belváros és a fejlődő Lipótváros között, a piac létesítésére is alkalms, tágas te- fa rét a Várba vezető útvonal jobbparti kiindulópontjával kötötte össze /1049/; tiz változat közül kiválasztott helye mai szemléletünk szerint is meggyőző. A Margit hid építése /1G76/ szorosan össsefügött a Bolső körút /ma: Kiskörút/ és a Nagykörút közös északi szakaszának, valamint a Budai körút /ma: Mártírok útja/ kiépítésével; helyet az emlitett körutak szabályozási vonalai, a Margitsziget bekapcsolásának igénye, a Lipótváros kiépülése, valamint a harmadik alapitó várossal, Óbudával észak felé növekvő főváros területének arányosabb feltárása egyértelműen indokolta. A harmadik közúti hid helyét illetően már vita kerekedett az Kskü téri hid /Erzsébet hid/ és a Fővám téri /ma: Szabadság-/hid között; a vita végül egyértelműen az utóbbi Javára dőlt el, mert a Bolső körút deli vége már a hídépítéssel korábban Gzámolva kiépült és az ujabb híddal a Lágyraányos-kelenföldl terület nagyvárosias kialakulását kívánták előmozdítani. Az 1896-ban megnyitott hid teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. - Az Eskü téri hídhoz vezető útvonalat - a mai Kossuth Lajos utcát - még ki kellett szélesíteni, Fest középkori városmagját teljesen át kellett építeni, hogy a hid megfelelően csatlakozhassák a kialakult balparti főúthálózathoz. Csak mindezen nagyszabású városrendezési munkák befejezését követően nyilt meg 19o3-ban a főváros negyedik közúti Duna-hidja, a mai Erzsébet híd elődje. A jobbparton a hid ekkor még C3a)c a Budai kőrúthoz csatlakozott /igy nevezték annak Idején a mai Krisztina körut-Attila ut-Gellért rakpart vonalát/; az u.n. "transzverzális ut" /a mai Hegyelja ut Gellért-hegyi szakasza/ csak a Tabán lebontása során épült meg /1933/. fi A csepeli ipar rohamos fejlődése a század első évtizedeiben 1925-ben a Gubacsi híd. 1928-ban - a Szabadkikötő megnyitásával is összefüggésben-a Kvassay hid és a szlgetcsuecl főútvonal megépítését tette szükségessé. A főváros ötödik közúti Duna-hidjának építését a korábbinál nagyobb viták előzték meg. Óbuda lakosságának jelentős része ugyanis - amióta szőlőiket a múlt század végi filoxéra-jnrvány teljesen elpusztította - az angyalföldi gyárakban kereste meg kenyerét, ahová azonban csak hosszú kerülő utazás árán juthatott el. Sokan kardoskodtak tehát a már az 19o8 évi XLVIII.t.c,- ben elhatározott /mai Árpád/-hid mielőbbi megépítése mellett, mely az 1872-ben tervezett /de még mind a mai napig teljesen ki nem épült/ Hungária körúttal kötötte volna össze Óbudát. Az óbudai csatlakozó főúthálózat kiépítettsége hiján e hid végül is háttérbe szorult a Boráros téri Ilid mögött /1937/, mely a rohamosan fejlődő /az akkori Óbudához képest sokkal J sűrűbben, nagyvárosiaoan beépített és korszerű úthálózattal feltárt/ Lágymányos-kelenföldi ! : \ : 7 — J
