1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

156

te ■ 4:nA\ v

i

a

1

1.0. A .jelenlegi fővárosi dunai átkelőhelyek éa a kapcsolódó úthálózat helyzete, a fejlesztést befolyásoló tényezők:

A Duna-hidak mindig kiemelt szerepet játszottak nemcsak Budapest, de az ország közlekedésében is.

Az elmúlt két évtizedben a motorizáció fejlődése és a köz- úthálózat fejlesztése gyorsabb ütemü volt, mint a dunai átkelőhelyek kapacitásának bővitése, igy a fővárosi fórJ> . ra

galomban a Duna-hidak szűk keresztmetszetűvé váltak. A "xr.

fővárosban új Duna-hid nem épült, mindössze az Erzsébet- 1 hidi villamos megszüntetésével 1973-ban 1-1 közúti forgalmi

sávval, majd az Árpád-hid 1981-84 közötti szélesítésével 2-2 közúti forgalmi sávval bővült a kapacitás. A budapesti közúti Duna-hidak a fővái'os alig 7 km hosszú középső szakaszán helyezkednek el, mig a főváros beépitett partszakaszainak hossza mintegy 32 km.

A Duna-hidak egyenlőtlen elosztásának és az úthálózat szerkezeti hiányosságainak következtében Budapest gépjárműforgalmának jelentős része a történelmi városmag útvonalain halad át. A főváros északi térségében az Árpád- hid és kapcsolódó úthálózatának korszerüsitése az 199o-es évek második feléig megfelelő forgalmi kapcsolatokat biztosit, ugyanakkor a középső, de leginkább a déli területeken kritikus forgalmi helyzet alakult ki. A déli térségnek lényegében nincs Duna-hidja. A főváros területei közötti és a tranzitforgalom egyaránt a belváros szélén elhelyezkedő Petőfi-hidon bonyolódik le. A déli térségben meglevő feszültségek - melyeket az MO autóút Duna hidjai sem képesek teljesen feloldani - csak új közúti Duna-hid építésével számolhatók fel.

i ff

I

___________________________________________________________________________

'

\ *

HNMMé

_ i

m