1986. július 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
te - 4Í&& I I j - 4 A főváros közönsége és a kerületi tanácsok is, legérzékenyebben a fasorok állapotára reagálnak. Európában szinte egyedülállóan magas a budapesti utakat szegélyező sorfák száma, azonban minőségük igen sok kívánnivalót hagy maga után, elsősorban az egyre súlyosabb városi ártalmak és a fenntartásukra fordítható igen alacsony Összeg miatt. Nagyon kevés az egységes, jó állapotban lévő egyedékből álló fasor. A tömegesen pusztuló fák kivágására - mely a közhiedelemmel ellentétben igen veszélyes és költséges munka - több kerületben nincs elegendő pénz. Nagy előrelépést jelent a zöldfelületek védelmében a Budapesti Városrendezési Szabályzatnak az a rendelkezése, amely szerint a különböző okok miatt kivágott fák pótlására a fák törzsátmérőjének 1,2- illetve 1,5-szörösének megfelelő mernylségü fát kell kárpótlásként ültetni. Egyes kerületekben olyan nagyszámú fiatal fát kellene ültetni, melynek ésszerű és szakszerű telepítésére az adott kerületben nincs lehetőség. Célszerű lenne az engedélyező hatóság számára lehetővé tenni, hogy a fák pótlási értékének megfelelő összeget az érintettek zöldfelület-fejlesztési számla javéra fizethessék be. Az igy képződő "Zöldfelület Fejlesztési Alap" felhasználása hatékonyabb lenne, mint a gyakran kifogásolható erőltetett faültetés. /A most módosítás alatt lévő BVSz részére erre javaslatot tettünk./ A Fővárosi Tanács által 1904-ben jóváhagyott hosszútávú Környezetvédelmi Koncepció és Intézkedési Tervéhez kapcsolódva éves környezetvédelmi feladatterveket készítünk és meghatározzuk a legfontosabb feladatokat, valamint a közterületi rend javításához szükséges intézkedéseket. E program keretében a Hazafias ¥ Népfront szervezetében működő társadalmi környezetvédelmi őrség hálózattal szoros kapcsolatot építettünk ki, és együttmüködünk a Fővárosi Közterület-felügyelettel. Évek óta egyre nagyobb gondot jelent a zöldfelületek védelme. A zöldfelületekben okozott kár az 1975. évi 3 millió forinttal szemben 1985-ben már meghaladta a 12 millió forintot. A károkozás jellege többféle. A természetes elhasználódásból keletkező károk nem sorolhatók a parkrongálás kategóriájába, ezeknek a helyreállítása természetszerű fenntartás? feladat. Ugyancsak nem minősíthető károsításnak a szükségszerű építkezések miatti zöldfelület 6 í l __ _ X _________________________________________________ |»
