1986. április 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
48c
i- 6 igények egy részét célszereii nyugdijasházak formájában kielégíteni. Ezek az arra alkalmas, megmaradó, jelenleg is főként szoba-konyhás lakásokat tartalmazó épületek átalakításával, korszerűsítésével létrehozhatók szükség szerinti számban. A fürdőszoba nélküli lakások száma jelenleg 39 ezer (37 %). Alapvető feladat, hogy a rehabilitáció során valamennyi megmaradó lakást kom- fortositsunk. A rehabilitáció során épületbontás, lakásösszevonás és funkcióváltás nyomán 18-26 ezer lakás megszűnésével kell számolni, mintegy 16-20 ezer uj lakás épitése mellett. így a kialakuló lakásállomány a jelenlegi 104 ezer helyett 96-100 ezer lakást tartalmazna. Mivel azonban az épülő lakások a bontandóknál lényegesen nagyobb alapterületüek lesznek és az összevonások miatti lakásmegszünések alapterületcsökkenést nem okoznak, a teljes térség lakásállományának alapterülete több százezer m2-rel növekszik. b/ Intézmények A rehabilitációs körzetekben az alap- és középfokú ellátás mellett számos ipari és kereskedelmi létesitmény, továbbá a főváros felsőfokú intézményeinek nagyobb része található. A rehabilitáció lényegéhez tartozik a rendezett viszonyok kialakítása, mely a területileg érintett intézmények épületeinek felújítását és szükség szerinti bővítését, korszerűsítését is igényli. Ezekkel kapcsolatban a következők állapíthatók meg:- Lakóépületekben lévő bérlemények esetében szükséges munkálatok a rehabilitáció során, annak szerves részeként végzendők el.- Az önálló épülettömböt alkotó intézmény és épületek (államhatalmi és államigazgatási épületek, múzeumok, szinházak, stb.) felujitása és korszerüsitése egyedi elbírálást igényel. így az nem képezi a rehabilitációs program részét, de célszerű azzal időben összehangoltan ütemezni.- A lakótömbökön belül, de önálló épületben elhelyezkedő intézményépületek (iskolák, óvodák, bölcsődék, stb.) felujitása az érintett épülettömb rehabilitációjának szerves részét képezi, és a lakóépület felújítással együtt végzendő el. Ezért a tanácsi vagy az ágazatilag illetékes főhatósági szervezetekkel az időbeli ütemezést középtávú tervidőszakonként koordinálni szükséges. A tanácsi hatáskörbe tartozó kereskedelmi, vendéglátó, ipari és szolgáltató intézmények hálózatfelujitása illetve fejlesztése a lehetőséghez képest a rehabilitációs program megvalósításának folyamatához kapcsolódjék. A hálózatfejlesztési igény céljára a tömbrehabilitáciő jelentős mértékű kínálatot jelent, mivel- a Nagykörúton belüli térségekben azokat az utcákat, melyeknek korábban kereskedelmi funkciójuk volt, vissza lehet állítani eredeti szerepkörükbe, az adottságoktól függő kereskedelmi profil megválasztásával;- a jelenleg raktárként, irodaként, esetenként lakásnak használt, de eredetileg üzleti célokra épült földszinti helyiségeket ismét korábbi funkciójuknak megfelelően lehet használni. 0 fa' I lt 1 1 _________ l — V- ffll » rá® L 1
