1986. április 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
71
i- 5 A rehabilitációt igénylő városrészek főbb jellemzői kerületenként:- Az V.kerület (51 tömb, 8.424 lakás) déli és középső részén a lakóövezetekben a lakóépületek közel egyharmada műemléki védettség alatt áll. A lakások a fővárosi átlagnál nagyobb alapterületűek és a közintézmények mellett a lakóépületek alsóbb szintjeit is nagy számban és nagy alapterületen nem lakás jellegű bérlemények foglalják el. Ezért a rehabilitáció nehezen szervezhető és az átlagosnál jóval költségesebb. A kerület többi részén rehabilitációs beavatkozást igénylő nagy lakótömbök nincsenek. Itt helyezkednek el a nagy országos intézmények, az államhatalmi és államigazgatási épületek döntő többsége.- A VI.kerület (46 tömb, 12.403 lakás) és a VII.kerület (64 tömb, 21.001 lakás) sűrű beépitettségű, a lakóépületek többszintesek, az udvarok szűkek, a pincék nedvesek, a födémek és a függőfolyosók többsége cserére vagy jelentős javitásra szorul. A meglévő üres foghíjtelkek egyedi beépítést vagy hasznosítást igényelnek.- A VIII.kerület (116 tömb, 35.040 lakás) és a IX.kerület (74 tömb, 18.570 1 lakás) Nagykörúton kivüli részeiben az épületállomány erősen leromlott, műszaki értéke alacsony. Itt a tömbök rehabilitációja során a megmenthető épületek felújításával egyidőben az összefüggő bontások következtében mód nyílik közművesített területen, korszerű épitési technológiával nagyobb mennyiségű új lakás építésére is. A körúton belüli területen a rehabilitációs igény a VI. és VII. kerületnél leirt feladatokkal jellemezhető. A rehabilitációs program várható megvalósítási költségeinek meghatározása az 1983-84. évben e térségben befejezett lakóépületfelujitások és foghíjbeépítések figyelembe vételével illetve a VI. ötéves tervidőszak fővárosi felújítási költségeinek számitógépes elemzését is felhasználva készült. A számítások során a területi jellemzők alapján súlyozva a rehabilitáció teljes költségét határoztuk meg. így a 394 tömb teljes rehabilitációs költsége 1984. évi árszinten mintegy 130-140 milliárd Ft-ra tehető. Ez magában foglalja a lakóépületek felújítási, a foghijak beépitési, a közmű és útfelújítási, valamint a legszükségesebb szanálási költségeket. Ezen belül a lakóházfelújitási alapot terhelő felújítási költséget 70-80 milliárd Ft-ra becsüljük. A teljes rehabilitációs területre a felmérések figyelembe vételével 15-20 %-os lakásszám megszűnést prognosztizálunk. Ennek a lakásveszteségnek fele, 8-10 ezer lakás a bontások és a szükséglakások felszámolása miatt ténylegesen megszűnik, mig másik fele az összevonásos lakáskorszerűsítések miatt csak lakásszám csökkenést okoz,mert azokkal a korszerűsített lakások alapterületét növelhetjük. A megszűnő lakásokat viszont a foghijak beépítésével illetve a tetőtérbeépitések és emeletráépítések megvalósításával folyamatosan pótolni lehet. A számítások a rehabilitációs területen működő közintézmények felújítási és korszerűsítési költségeit nem tartalmazzák, mivel:- az önálló épülettömbben elhelyezkedő nagy országos intézmények (állam- hatalmi és államigazgatási épületek, múzeumok, szinházak, egyházi épületek, stb.) felújitása része a térség rehabilitációs munkájának, elvégzése és a költségek viselése a kezelők saját külön feladata, I j fi »■ i , i lm ....................... —................................................. —............. — -------------------------------------l
