1986. április 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
68
i- 2 mellett a szűk udvarra nézők kicsik, sötétek, korszerűtlenek és zömében komfort nélküliek. Ezekben a kerületekben az egyszobás lakások aránya 49,2 %, közülük 33,5 % fürdőszoba nélküli. A 95 %-ban állami tulajdonban lévő lakások 37,4 %-a több mint 30 éve, illetve épitése óta nem volt felujitva. Ezeket az adatokat kerületenkénti bontásban az l.sz. táblázat mutatja be. A sűrű beépitésii 80-100 éves épületek földszintjei sok helyen nedvesek, födéméi és függőfolyosói elhasználódtak. A tetőszerkezetek elkorhadtak, beáznak, a kémények életveszélyesek. Az épületgépészeti vezetékek (viz, csatorna, villany) elöregedtek, túlterheltek, cserére szorulnak. A belső kerületek főbb közműrendszerei - viz, csatorna, gáz, elektromos, távbeszélő hálózat - szintén a századforduló idején épültek ki és lényegében azóta kellően fel nem újítottak. A vízcső hálózat elöregedett és ezek többségének cseréje, a csatorna hálózat (épitési anyagától, korától és a felette lévő útpálya közlekedési igénybevételétől függően) nagymér- re tékű átépítése, a kisnyomású gázhálózat vezetékeinek avultsága miatti felújítása, az elektromos és távbeszélő hálózat bővitése tovább nem halasztható feladat. Egyre sűrűbben fordulnak elő csőtörések és úthurkolat beszakadások, melyek gyakran a főváros életének folyamatosságát veszélyeztetik . A város fejlődése következtében e térségekbe az ellátást biztositó kereskedelmen és szolgáltatásokon túl esetenként a lakófunkciót zavaró ipari üzemek és nagy raktárak is települtek. Mindezek a hátrányok - a városi fejlődésből adódó, a belső kerületekben fokozottabban jelentkező környezeti terheléssel együtt - e térség jelentős leértékelődését okozták. Az itt végzett szociológiai vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy ezekben a kerületekben volt a legtöbb lakásigénylő. Az elmúlt 16 év alatt 1.58 ezer fővel (30,7 %) csökkent a lakónépesség száma annak ellenére, hogy Budapest egészének 1akosságszáma 78 ezerrel (3,9 %) növekedett. (2.sz. táblázat) Az innen elköltözők,- új lakáshoz jutva vagy csere útján - főleg fiatalok és nagycsaláriosak hátrahagyták az idős nagyszülőket, nyugdíjasokat. Ennek következtében a lakosság elöregedett és a megüresedett lakásokba beköltöző nem kívánatos lumpen elemek révén a társadalmi összetétel is leromlott. A felgyülemlett problémák, valamint az a tény, hogy a régi épületek elmaradt felújításának mielőbbi pótlása mellett a VII. ötéves tervidőszak- fa tó.l kezdve már a 25-30 éve épült új városrészek lakóépületeinek felújitása is fokozatosan időszerűvé válik, egyaránt sürgetik a főváros belső kerületeiben a rehabilitáció felgyorsítását. 2/ A rehabilitáció célkitűzései A megvalósitás hatékonysága és a lakosság alapvető érdeke azt kívánja, hogy egy tömbön belül - 4 utca által határolt terület - valamennyi szükséges munka koncentráltan, gyorsan és idntállnan, az ott lakók egyetértését megnyerve, résztvételét igényelve valósuljon meg úgy, hngy a rehabilitáció befejezése után megszűnjön az állandó épitkezés és hosszú időre rendezett állapot, vonzó lakásállomány, lakókörnyezet és ellátottság alakuljon ki. a * *«»#** -ró**® —------------------*—
