1986. április 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

37

I - - • ra

fi . tZSQfi

' ' ‘ "©te'feri • t

I

H- 11 A fővárosban működő kisvállalatok és kisszövetkezetek létrehozásának, működésének főbb jellemzőit főként az 1982-84.óvi mérlegadatok, illetve néhány vizsgálat alapján elemeztük.

A tapasztalatok alapján úgy Ítélhető meg, hogy a kisvállalatok, kisszövetkezetek létrehozásához fűzött központi elképzelések helyesnek bizonyultak.

Az érintett időszak alatt a kisvállalatok, kisszövetkezetek száma négyszeresére növekedett, elsősorban az iparban és építőiparban, de az országos helyzethez képest jelentős a személyi és gazdasági szolgáltatás területén működők száma is.

Gazdasági súlyúk nem jelentős, pl. árbevételük 1984-ben a 1 hagyományos szektorok árbevételének 1 %-át sem érte el. Bár

az épitőipari, különösen a lakásfelujitási igények kielégítésében egyre nagyobb szerepet töltenek be.

A kisgazdálkodók jövedelmezőségi mutatói magasabbak, mint a hagyományos szektorokban. Ezen a körön belül a kisszövetkezetek jövedelmezőségi ós hatékonysági mutatói jobbak. A kisvállalati formában működő leányvállalatok legnagyobb hányada alapitójánál jövedelmezőbben gazdálkodott 1984-ben. A megfigyelések azt jelzik, hogy nagyon sok helyen a nyereség meghatározó részét személyi jövedelmek növelésére fordítják és csak igen kis hányada felhalmozási jellegű.

\

A legerőteljesebb ütemben a kisszövetkezetek száma nőtt. A kisszövetkezetek gyakran szakcsoport/ok/ból szerveződtek.

Ezeknek az átalakulásoknak főbb okai: a személyi jövedelmek várható növekedése, az önálló jogi személyiséggé válás révén bizonyos kötöttségek megszűnése, vezetői pozícióik megtartása.

A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai szerint a

: sr

%

I

!

**■ ;4