1986. április 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

216

i

i /'WÍ mellett a szűk udvarra nézők kicsik, sötétek, knrszeriitlenek és zömében komfort nélküliek. Ezekben a kerületekben az egyszobás lakások aránya 49,2 %, közülük 33,5 % fürdőszoba nélküli. A 95 %-han állami tulajdonban lévő lakások 37,4 %-a több mint 30 éve, illetve épitése óta nem volt felujitva. Ezeket az adatokat kerületenkénti hnntáshan az l.sz. táblázat mutatja he.

A sűrű heépitésii 80-100 éves épületek földszintjei sok helyen nedvesek, födéméi és függőfolyosói elhasználódtak. A tetőszerkezetek elknrharitak, heáznak, a kémények életveszélyesek. Az épületgépészeti vezetékek (viz, csatorna, villany) elöregedtek, túlterheltek, cserére szorulnak.

ra

A belső kerületek főbb közműrendszerei - viz, csatorna, gáz, elektromos, távbeszélő hálózat - szintén a századforduló idején épültek ki és lényegében azóta kellően fel nem újitot.tak. A vízcső hálózat elöregedett és ezek többségének cseréje, a csatorna hálózat (épitési anyagától, korától és a felette lévő útpálya közlekedési igénybevételétől függően) nagymértékű átépitése, a kisnyomású gázhálózat vezetékeinek avultsága miatti felújitása, az elektromos és távbeszélő hálózat bővitése továhh nem halasztható feladat. Egyre sűrűhben fordulnak elő csőtörések és úthurkolat beszakadások, melyek gyakran a főváros életének folyamatosságát veszélyeztetik .

A város fejlődése következtében e térségekbe az ellátást biztosító kereskedelmen és szolgáltatásokon túl esetenként a lakófunkciót zavaró ipari üzemek és nagy raktárak is települtek.

Mindezek a hátrányok - a városi fejlődésből adódó, a belső kerületekben fokozottabban jelentkező környezeti terheléssel együtt - e térség jelentős leértékelődését okozták. Az itt végzett szociológiai vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy ezekben a kerületekben volt a legtöbb lakásigényin. Az elmúlt 16 év alatt 158 ezer fővel (30,7 %) csökkent a lakónépesség száma annak ellenére, hogy Budapest egészének 1aknsságszáma 78 ezerrel (3,9 %) növekedett. (2.sz. táblázat) Az innen elköltözők,- új lakáshoz jutva vagy csere útján - főleg fiatalok és nagycsaladósak hátrahagyták az idős nagyszülőket, nyugdijasnkat. Ennek következtében a lakosság elöregedett és a megüresedett, lakásokba beköltöző nem kívánatos lumpen elemek révén a társadalmi összetétel is leróni ott.

A felgyülemlett problémák, valamint az a tény, hogy a régi épületek elmaradt felújításának mielőbbi pótlása mellett a VII. ötéves tervidőszaktól kezdve már a 25-30 éve épült új városrészek lakóépületeinek felújitása is fokozatosan időszerűvé válik, egyaránt sürgetik a főváros belső kerületeiben a rehabilitáció felgyorsítását.

2/ A rehabilitáció célkitűzései --------------------------A megvalósitás hatékonysága és a lakosság alapvető érdeke azt kívánja, hogy egy tömbön belül - 4 utca által határolt terület - valamennyi szükséges munka koncentráltan, gyorsan és idntállnan, az ott lakók egyetértését megnyerve, résztvételét igényelve valósuljon meg úgy, hngy a rehabilitáció befejezése után megszűnjön az állandó épitkezés és hosszú időre rendezett állapot, vonzó lakásállomány, lakókörnyezet és ellátottság alakuljon ki.

jfl M H

tt- 2 - ;