1986. február 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

18

rá

;iz Észak-budapesti szennyvíztisztító telep I-II. ütemének technológiája.

A tisztitótelep vízgyűjtő' területén keletkező szennyvizek csigaszivattyús átemelőn ill. nyomócsövön keresztül a fogadóaknába kerülnek. A rácsok a rácsszemetet távolitják el a szennyvízből, a légbefúvásos homokiogóban pedig a homok jellegű üledék kiülepitése történik. A rácsszemét víztartalma préseléssel csökken, majd a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben égetik el. A homokfogó üledéket mosás és ülepít és után lerakóra te szállítják.

Az előzőekben ismertetett előmechanika által tisztibtt szennyvíz - az elosztóaknánál történő vizmennyiség mérés után - az u.n. egyesitett műtárgyba kerül, amelynek elemei - előlevegőztető, előülepitő, levegőztető, utóülepítő ós fertőtlenítő medencék - együttesen biztosítják a szennyvizek finom mechanikai és biológiai tisztítását, valamint az időszakos - külön előírásra történő - fertőtlenít eset is. Az ülepítő medencék hosszanti átfo- lyásúak, a levegőztetés módja mólylógbefúvás, központi kompresszorházból biztosított levegővel.

A tisztított vizek a Duna sodorvonalába jutnak nyomócsövön.

A műtárgyból kikerülő szennyvíziszap sűritő műtárgyakba jut.

A sűrített iszap kétlépcsős rothasztására elő és utórothasztó tornyok szolgálnak, a rothasztás során keletkező értékes biogázt hő és villamosenergia termelésre használják fel.

I '

A kirothadt iszap utósűrités után az iszapcsarnokba kerül,

] ahol meszes-vaskloridos pelyhesités után vákuumdobszűrőn

csökkenti a víztartalmat, ill. az iszap egy részének granu- lálására is lehetőség van a száritó borendezóssel,

ff fÉlj

I I

fr — ------------------------------------------------------------fi

* {- . , I

3.sz. melléklet