1985. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
271
♦ I- 11 A munkaerő-helyzetet befolyásoló fontosabb tényezők között feltétlenül számitásba kell venni:- a szabályozó rendszer, ezen belül a keresetszabályozás továbbfejlesztését, amely mindinkább a belső tartalékok feltárására és ezek hasznosítására ösztönöz majd;- a vállalati önállóság erőteljes növekedését és az új vállalatirányítási formák elterjedését, amelyek az előzőekhez hasonló munkáltatói magatartást válthatnak ki;- a központi népesedés- és szociálpolitikai intézkedések egyes elemeit, amelyek feltehetően kedvezően befolyásolják a születések számát. Ezzel egyidejűleg azonban a többletkedvezmények /pl. a GYED időtartamának várható megemelése/ a nők munkából való átmeneti kiválását is növelik, ami különösen az őket nagy számban alkalmazó ágazatok munkaerő-ellátását nehezítik majd. /pl. textilipar, élelmiszeripar, kereskedelem, oktatás, egészségügy/;--a tanuló korosztályok számának lényeges emelkedését, valamint a lakosság folytatódó "elöregedését", amelyek az ellátásukat szolgáló intézmény-hálózat /iskolák, egészségügyi és szociális intézmények/ munkaerő-állományának szükségszerű bővité- tését kívánják meg;- a 4o órás munkahét - várhatóan az egész gazdaságra történő - kiterjesztését. A szocialista szektorban várható létszámmozgások. \ Az ipar létszáma elkerülhetetlenül és indokoltan tovább csökken, de üteme várhatóan mérséklődik /évi 1-2 %/. Az intenziv és szelektív fejlesztés követelményei, a jövedelmezőség, valamint a kialakult, vagy átalakuló termékstruktúra a létszámfogyás differenciált megoszlását váltja ki, egyes területeken a létszám bővítése és indokolt lehet. Az iparban a fejlesztendő munkaterületek közé sorolható elsősorban a gépipar, ezen belül az autóbuszgyártás, a közúti jármüvek alkatrészgyártása, a programvezéreit szerszámgépgyártás, a számítástechnika, az orvosi műszerek, az irányítástechnika, | ítí I ■ — V-uM* * • *> *