1985. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

272

■ - - - • " i— * -Híg j j i A nagyberuházásokkal együtt számított tanácsi feladatok építési igénye az összes szükséglet mintegy 45-50%-a. A VII. ötéves fővárosi tanácsi tervkoncepcióban megfogalmazott prio­ritások, fő feladatok alapján megállapítható, hogy a tanácsi építési feladatokon belül jelen­tősen megnő a rekonstrukciós jellegű fejlesztések és az épületfelújítási munkák aránya. A telepszerű lakásépítés szerkezetépítő kapacitásigénye kielégíthető, további intézkedéseket igényel azonban a befejező szak- és szerelőipari kapacitások bővítése. Gondot okoz, hogy a telepszerű lakásépítés anyagi okok miatt - különösen a tervidőszak el­ső két évében - jelentősen visszaesik. Ezért a házgyári kapacitások egy részének esetleges felszámolása az 1988-90-es évek telepszerű lakásépítését veszélyeztetheti. A lakóházfelúji- tás építési kapacitás szükséglete összességében kielégíthető. A tömbrehabilitáció, valamint a lakótelepi épületállomány időszerű felújítása részben újszerű feladatot jelent, amelyekhez megfelelő struktúrájú kapacitás biztosítása még további intézkedéseket igényel a tanácsi szervek és az építési tárca részéről egyaránt. A mélyépítési, közmű és közlekedési kapacitás­szükséglet kielégítése előreláthatóan nem okoz gondot. Az oktatási és egészségügyi intézmé­nyek, valamint kereskedelmi hálózati beruházások, rekonstrukciók és felújítások kapacitás­szükséglete — a vidéki építőipari szervezetek bevonásával globálisan kielégíthető. A meg- * felelő technológiai struktúra és szervezeti keretek kialakítása azonban itt is további össze­hangolt intézkedéseket igényel. 14. A Fővárosi Tanács és a Pest megyei Tanács együttműködése A budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési koncepciója szellemében a pénzügyi fel­tételek adta lehetőségek között — kell bővíteni és elmélyíteni a Fővárosi Tanács és a Pest megyei Tanács közötti együttműködést. A helyi tanácsok feladatainak és gazdasági önálló­ra ságának növelésével szükséges, hogy az együttműködés a főváros kerületeinek és az övezet településeinek tanácsai között közvetlenül is kialakuljon. Az együttműködést a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján, a lakosság szükségleteinek figyelembevételével kell folytatni. A párhuzamos fejlesztéseket el kell kerülni. Az együttműködés konkrét tar­talmát és feladatait a főváros és a megye párt- és tanácsi vezetőinek 1985. októberi meg­beszélésén kialakított közös álláspont alapulvételével - a két tanácsnak a szakigazgatási szervek bevonásával közösen kell kidolgozni és szerződésekben kell rögziteni. Az együttműködés irányai és főbb területei a következők:- A fővárosi középfokú oktatási intézményekbe beiskolázható Pest megyei elsőéves ta­nulók létszámát alapvetően a VI. ötéves tervidőszakban megkötött megállapodás szint- 'fe jén lehet tartani. Évente összesen 6600 fő felvételével kell számolni. A beiskolázható lét­számot a lehetőségeken belül rugalmasan kell kezelni. A szakirányú képzés egyes speciá­lis szakágaiban - melyekben a fővárosban adottak a képzési feltételek, illetve jelentkezik a szakemberszükséglet - az igények teljes kielégítését kell biztosítani. Vizsgálni kell még további évi kb. 200 gyermek gimnáziumba való felvételének lehetőségét.- A kórházi ellátásban a kialakult betegbeutalási rend alapján tartjuk fenn az együttműkö­dést. A járóbeteg-ellátás fejlesztésében a párhuzamosságokat el kell kerülni. Ezért indo­kolt esetben az ellátási körzeteket módosítani szükséges. A csecsemőotthoni ellátásban való együttműködés keretében a fővárosi csecsemőotthonokban tartósan 40-50 Pest me­gyei gyermek elhelyezése lehetséges. A Vas utcai csecsemőotthont a Pest megyei Tanács kérésére részükre, meghatározott időre átadjuk. A f / 21 tó- ' fo , 9 0 mm ii mm.m■ é

Next

/
Oldalképek
Tartalom