1985. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
163
I i ,J - 2 A felsorolt problémák csökkentése elsőrendű feladat egyrészt azért, hogy normális lakhatási feltételeket biztosítsunk, másrészt pedig azért, hogy az ingatlankezelés saját árbevételét növeljük. Jelenleg a nem teljes értékű lakások miatti lakbórkiesés éves szinten 400 millió Ft-ra tehető. 2* Telek ellátottság, telekárak, telekhasználók kijelölése Állami épitési telkeknek egyedi magánerős lakásépités céljára történő hasznosítása, tartós használatba adása, lényegében a VI. ötéves tervidőszakban vette kezdetét. Megelőzően - 1980-ig, 1978- és 1980 között - csak jelentéktelen számu telek tartós használatba adására került sor# A feladat ellátása 1980, majd 1981 folyamán gyakorlatilag csak meglévő, már kialakított telkek felhasználásával történt, uj telkek kialakítása /parcellázás/ 1982 óta folyik és a tervidőszak második felében már az újonnan kialakított telkek hasznosítása - az összes tartós használatra előkészített telek számarányát tekintve - túlsúlyba került. Összegezve az 1980-85 közötti előkészitési tevékenységet . 1985. III. negyedévéig mintegy 4800 telek hasznositása történt meg, ezen belül kereken 3350 tartós használatba adás /szerződéskötés/ fejeződött be. A tartós használatba adott telkeken mintegy 6000 lakás felépítésére nyilik lehetőség, a 3, illetve 5 éves beépitési kötelezettség időtartamán belül. A tervidőszak folyamán a kereslet és a kínálati lehetőség közötti ellentmondást a pesti telkek tartós használati dijának kedvezményes csökkentésével igyekeztünk ellensúlyozni# Az eddigiek során mindvégig érvényesült az a tendencia, hogy a nagyobb értékű, de elhelyezkedésüket tekintve előnyös u.n. zöldövezeti ingatlanokat keresték, - a pesti peremkerületi telkeket pedig kevésbé. 1981 végétől számítva t ezért a nem zöldövezeti telkek tartós használati diját 30 %-kal mérsékeltük# Ennek ellenére mindmáig fennáll a kerestó' \ H . I % 4 A- -, a *•> wiW® A *
