1985. november 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
14
I a i- 9 Sokszor súlyos krízishelyzetben lévcj családok gondjaiban nyújtanak segítséget a családgondozók, közvetítenek a szülő és az iskola között, eljárnak a család érdekében a megfelelő szerveknél. A gyermekek 2/3-át az óvodákból és az iskolákból küldték a tanácsadókba. Örvendetesen növekszik az önként jelentkezők száma. Amig 1975-ben loo4 gyermeket vittek a szülők önként, addig 1984-ben megközelítette a 3ooo főt az önkéntes jelentkezés. A gyámhatósági megkeresés a forgalom 9-.lo VÁ— át tette ki, az arány évek óta változatlan, Haeonlóan alakult az egészségügyi beutalás, amely 5 ?,j-ra tehető. i A tanácsadó feladata a 6. életévüket elért gyermekek iskolára való alkalmasságának megállapítása is. Ilyen jellegű vizsgálatok száma l98o-8l. tanévig emelkedő tendenciát mutatott, azóta fokozatosan csökken.1975-ben 33o2, l98o-81-hen 49ol, 1983-84-ben 475o gyermeket vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy pszichikailag, fizikailag alkalmas-e az iskolakezdésre. A 14-18 éves továbbtanuló fiatalkorúak pszichés gondozását részben a kerületi nevelési tanácsadók vég/ik, döntő többségben - a szakközépiskolákba, szakmunkásképzőkbe járó tanulók esetében - a Szakoktatási Nevelési Tanácsadó látja el. Célszerűnek tartjuk a 14-18 éves korosztálynál mutatkozó problémák jobb megoldása érdekében a Szakoktatási Nevelési Tanácsadót megbízni a főváros összes középfokú iskolájába járó tanulók ellátásával. \ A nevelési tanácsadók, ha szükséges a gyermekkel, ha kell az iskolával, ha indokolt a családdal is foglalkoznak, tanácsot adnak mind az oktatási intézmények, mind a szülőnek hogyan kell bánniuk a gyermekkel. Esetenként szakvéleményt adnak a gyámható- { ságnak, illetve a rendőrségnek a gyermeket érintő jelentősebb kérdésekben (pl.láthatás gyakorlás^, örökbefogadás, nevelőotthoni elhelyezés, illetve a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt). I . L; , m i L ____I — . * * * ®
